Amikor a jó állapotban lévő ruháink fölött úgy döntünk, nem szeretnénk őket eladni, nem tudjuk őket továbbadni sem, de túl jók ahhoz, hogy géprongyként, tömőanyagként végezzék, akkor még mindig van számtalan lehetőség, amire talán eddig nem is gondoltunk. A lényeg, hogy ne kerüljön a ruha a szemétbe. Ha az adományozást választjuk, a környezettudatosságot összeköthetjük a szociális jótékonysággal is.

 

Adományboltban bárki vásárolhat

Azt mondják, az adomány a legbiztosabban akkor ér célba, ha közvetlenül az adományozott kezébe adjuk – fenntartható divatblogról lévén szó – az általunk már nem viselt, de még jó állapotban lévő ruhát, cipőt, táskát vagy egyéb kiegészítőt. Azt is mondják, hogy Magyarországon adományozni nem könnyű, és néha a szükséget felülírja a büszkeség, a félelem vagy a sértettség – legalábbis az adományozó így érzi.

Adományozni azonban nem csak direkt lehet. A megunt, de megkímélt állapotban lévő ruhákat vihetitek

  • szeretetotthonba,
  • családsegítőbe,
  • anyaotthonba,
  • templomba,
  • karitászhoz,
  • és adományboltba is.

A rendszer többnyire minden adományboltban ugyanúgy működik: beviszitek a megunt vagy nem használt személyes használati tárgyaitokat, ezeket az üzletben átveszik tőletek. Az üzletekben komoly válogatás, logisztika zajlik. A kiválogatott termékeket értékesíteni kezdik.

Az adományboltokban bárki vásárolhat anyagi helyzettől függetlenül.

A vásárlóközönség nagyon vegyes, a mélyszegénységben élőktől kezdve a kincsvadászokon át a környezettudatos, zöld vásárlókig mindenkit megtalálni. Az üzletek munkahelyet teremtenek, így fontos terei a társadalmi integrációnak. A vásárlásból befolyt összeg és az el nem adott termékek viszont minden esetben a rászorulókat segíthetik. Érdemes utánajárni, hogy az általatok választott adományboltból hogyan jutnak el a tárgyak a rászorulókig, és mi történik azokkal a holmikkal, amelyek nem kellenek senkinek.

A kérdéseimmel 5 budapesti adományboltot kerestem fel, közülük kettő válaszolt.

Cseriti

A Cseriti üzleteket biztosan többen láttátok már. Jellegzetes, színes kirakataikat könnyű felismerni. A klasszikus társadalmi vállalkozás célja egy olyan fenntarthatóbb világ megteremtése, ahol a tárgyak újrahasználata csökkenti a hulladék mennyiségét, és javítja a rászorulók életminőségét.

„Sajnos az adományozói kultúra még hagy némi kívánnivalót maga után, így elég nagy mennyiségben kapunk számunkra már használhatatlan, értsd: adománybolt környezetben már nem hasznosítható tárgyakat, így ruhaneműket is” – válaszolja kérdésemre Sáhy Gábor, a Charity Hungary Közhasznú Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője.

Nagyon fontos tehát, hogy csak olyan ruhákat adjatok tovább, amelyek

  • tiszták
  • jó minőségűek
  • nem kell őket javítani (egy télikabát cipzár nélkül vagy rossz cipzárral sajnos semmit nem ér).

Havi szinten 8-10 tonna ruha érkezik

Gábortól megtudtam azt is, hogy az adományboltjaik második legnagyobb bevételi hányadát a ruhák jelentik.

„Átlagosan havi szinten 8–10 tonna ruha és textil érkezik a boltjainkba. Ezeket mi válogatjuk, és a boltokba csak a legmagasabb minőségű ruhadarabok, textíliák kerülnek ki.

Az üzleti modellünkben lefektetett koncepció szerint 20%-nál nagyobb területet nem foglalhatnak el a ruhák a bolt alapterületéből, így rengeteg ruha marad meg a kiválótól a rossz minőségűig vegyesen.”

Posted by Cseriti on Wednesday, 20 September 2017

Hova kerülnek?

Azt meséli, korábban ezeket egy textilfeldolgozó vállalat vásárolta fel tőlük, akik továbbválogatták, értékesítették vagy anyagában feldolgozták a textíliát, tehát újrahasznosították. „Sajnos a használtruhapiac telítettsége és a világpiaci árak csökkenése, valamint a feldolgozás költségessége miatt, illetve a fast fashion cégek agresszív növekedési stratégiája, árgyilkos, anti-fairtrade viselkedése miatt ez a kézenfekvő és ‘ultrazöld’ újrahasználati és újrahasznosítási megoldás megszűnt.”

És hova kerülnek akkor a ruhák? „Jelenleg elsősorban kelet-magyarországi, mélyszegényekkel foglalkozó civil szervezetekkel, magánszemélyekkel, valamint kisebbségi és települési önkormányzatokkal állunk kapcsolatban, akik ingyen kapnak tőlünk zsákokban összegyűjtött ruhákat, amelyeket ők tovább válogatnak, és igény szerint a mélyszegény célcsoportjuknak térítésmentesen továbbadják.”

Posted by Cseriti on Tuesday, 13 March 2018

Filantrópia Adománybolt

A Filantrópia Adományboltot a Profilantrop Egyesület alapította és működteti. Vannak alkalmazottaik, de önkéntesek is dolgoznak velük. A bolt által termelt hasznot visszaforgatják az egyesület vidéki, mélyszegény közösségekben végzett munkájába. Jelenleg Baranyában dolgoznak együtt egy helyi közösséggel, Ág településen.

A cikk elején említettem, hogy vannak, akik szerint csak a közvetlen adományozás működik, másoknak rossz tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban. Mit gondol erről a Filantrópia Adománybolt két vezetője, Juli és Zsuzsa? „Alapvetően abban hiszünk, hogy a direkt adományozás gyakran nem éri el a hatását, ezért mi közösségeket fejlesztünk, együtt dolgozunk szegénységben élő emberekkel, úgy, hogy komplex módon javuljon az élethelyzetük.”

Jogunk van vásárolni, kevésből is

Az adománybolt vásárlóközönsége a leírásuk alapján nagyon vegyes, minden réteg, minden korosztály megjelenik náluk, a legnehezebb helyzetben lévők a törzsvásárlókártyának köszönhetően még olcsóbban juthatnak hozzá termékekhez.

„Hiszünk, abban, hogy egy felnőtt embernek joga van meghozni a saját döntéseit, saját választásait, akkor is, ha kevés pénze van. Fontos, hogy felnőtt emberként vásárolhasson magának ruhát, amit szívesen visel.”

Ha ruhákat kerestek, akkor sok, 5–10 évnél nem régebbi darabbal találkozhattok, ezt követik a 10 évnél régebbi női darabok és gyerekruhák. Érdekesség, hogy férfiruhákból kevesebb van, és a minőségük is rosszabb: azaz a férfiak tényleg kevesebb ruhát vásárolnak, és azokat hosszabb ideig hordják.

„A ruhák minőségük szerint 80%-ban eladhatóak a boltban, csak a fennmaradó kb. 20% olyan állapotú: agyonmosott, foltos, bolyhos, nyúlott, lyukas, hogy vagy egyből újrahasznosításba kerül, vagy ha csak kisebb mértékű az értékcsökkenés, akkor a továbbadományozandó ruhák kategóriájába” – osztják meg velem. A különböző segítő szervezetek számára ingyen juttatják tovább a holmikat. A rossz minőségű, szennyezett vagy eladhatatlan lakástextileket állatmenhelyek kapják. A legjobb alapanyagokat pedig ők maguk is igyekeznek újrahasznosítani: a Hajóláda Műhely keretein belül kutyajátékok, textilékszerek, szőnyegek készülnek.

Nem minden adomány adomány

Ők is láttak már mindent, ami adományként érkezett az elázott, penészes vagy kutya- macskaszőrös ruhaneműtől kezdve a lyukas ülepű nadrágon át a foszlott nyakú pólóig. Azon túl, hogy ezek eladhatatlanok és – ahogy ők fogalmaznak – továbbadományozásra is méltatlanok, az újrahasznosításuk is csak részben megoldott. „Szélesebb társadalmi feladatként tekintünk rá, amelynek része, hogy felismerjük, ezekkel a megmaradó textilneműkkel nem feltétlen egy adományboltot érdemes felkeresni, hiszen jelenleg ez teher a számukra.” Amikor arra kérdezek rá, hogy milyen ruha lehet azok számára érték, akik rászorulnak a segítségre, nagyon finoman írják le a vásárlói szokásokat.

„Mélyszegénységben élő törzsvásárlóink javarészt praktikus darabokat keresnek: meleg nadrágot a megfelelő méretben, fehérneműt, pulóvert, pólót – mindenféle felsőruházatot.

Mivel csak egy-egy darabot engedhetnek meg maguknak, jól megfontoltan válogatnak, és addig várnak, olykor vissza-vissza térnek, amíg meg nem találják a megfelelőt.

Nem sietnek, időt szánnak a választásra akkor is, ha 150 vagy 300 Ft-os ruhaneműkről van szó. A jó minőség a szegénységben élőknél nagyobb hangsúlyt kap, a tartósság fontos. Tapasztalatunk az is, hogy a szegényebb emberek még inkább figyelnek arra, hogy sehol ne legyen egy kis luk, egy kis folt, hiba, épp azért, hogy nehogy látszódjon a szegénység. Adományozóként jó, ha tudjuk ezt.”

(Visited 25 554 times, 1 visits today)