A Tchibo a legújabb sportruháihoz újrahasznosított műszálat és óceáni halászhálókból készített ECONYL® nejlont is használt. Örülünk? Igen, mindenképpen. A kérdés viszont mindenkiben felmerül, aki számára fontos a környezettudatos és etikus öltözködés: mennyire fenntartható valójában a német márka újrahasznosított sportruha-kollekciója?
Az elmúlt években azt tapasztaltam, és igyekszem is ezt kommunikálni, hogy a fenntartható divattal kapcsolatban nem minden fekete vagy fehér. A fenntartható divat fogalma nem tisztázott pontosan, nincsenek lefektetett szabályai. Maguk a tervezők, márkák is különböző módon közelítik meg. Rengeteg a kérdés, és ezekre több válasz is érkezhet – attól függően, éppen milyen fejlesztéseknél tart a textilipar, mire hívják fel a figyelmet a legújabb kutatások. De az is lényeges, hogy mi a fontos a vásárlónak, és mi az, amiben hajlandó kompromisszumokat kötni.
Mert 2019-ben ott tartunk, hogy kompromisszumokra szükség van. Ki merem jelenteni, hogy 100 százalékosan fenntartható és etikus márka nincs a piacon.
A Tchibo és a fenntartható divat kapcsolata nem új keletű: remek törekvéseik vannak, rendszeresen kaphatók GOTS minősítésű biopamut termékek náluk, a Fashion Transparency Index 2019 szerint 49 százalékosan átláthatóak, ezzel az erős középmezőnyhöz tartoznak.
A Tchibo fenntartható sportruha-kollekciója nem tökéletes, de mindenképpen pozitív irány a márka részéről. És ezt nemcsak én mondom, hanem ti is. A blog Instagram-oldalán Storiesban tettem fel egy kérdést arra vonatkozóan, hogy mit gondoltok a kollekcióról. A legtöbben pozitívan reagáltatok, csak néhányan írtátok, hogy eszetekbe jutott a „greenwashing”.
Nézzük részletesen, mit tud a Tchibo fenntartható sportkollekciója, és milyen további kérdéseket vet fel.
Sportruha = műszál (vegyi szál)?
Életem első és eddig utolsó futónadrágját 2016-ban vettem – abban az évben kezdtem barátkozni szerkesztőségi nyomásra a futással, azóta pedig hetente kétszer személyi edzővel edzek. Az elmúlt két évben néha jólesett volna megjutalmazni vagy motiválni magam egy-egy csinos sportruhával, de ellenálltam. Nincs rá szükségem. Ugyanazt viselem most is edzésen, mint az első alkalmakon. A sportnadrágom pont ugyanúgy néz ki, mint évekkel ezelőtt, csak a fényvisszaverő festékcsíkok koptak meg egy kicsit.
Ha sportruháról van szó, ma a műszál természetes. A műszálas alapanyagok jó kopásállósággal rendelkeznek, elvezetik a nedvességet a testről, gyorsan száradnak, nem gyűrődnek. Arról nem is beszélve, mennyivel olcsóbbak, mint a gyapjúból készült sportruházat (mert ilyen is létezik). Úgy tűnik, a műszálat egyelőre nem lehet kikerülni, de létezik egy jobb alternatívája: az újrahasznosított műszál.
Miért jó az újrahasznosított műszál?
A 2018-as becslések szerint 150 millió tonnányi műanyag is lehet az óceánokban. Megdöbbentő, hogy ehhez évente körülbelül további 8 millió tonna adódik. 8 millió tonna? Ezt hogy kell elképzelni? Pontosan úgy, mintha a nap minden percében egy műanyaggal teli szemetesautó tartalmát borítanánk a vízbe. Ilyen ütemben folytatva 2050-re súlyát tekintve több műanyag lesz a óceánokban, mint hal. Nemcsak a műanyag termelését kellene csökkenteni, hanem a vizekben úszó műanyag mennyiségét is.
Megdöbbentő, de évente 640 ezer tonna halászháló kerül a vizeinkbe világszerte – mesélte 2018-ban az Undersea Bikini magyar fürdőruhamárka egyik vezetője. Az Aquafil olasz cég az egyik, amelynek munkája hozzátesz ahhoz, hogy a tengerekből eltűnjenek a műanyag halászhálók. A cég a PET palackokat poliészterszálakká, míg a halászhálókat és egyéb nejlonhulladékokat regenerált szálasanyaggá (nejlonná) alakítja. Ez az ECONYL® nejlon, ami ismerős lehet számotokra. Az Undersea Bikinin kívül még két magyar fürdőruhamárka és egy rúdtáncosruhákat készítő vállalkozás is dolgozik az Olaszországban gyártott alapanyagból.
A The Sustainable Fashion Forum szerint a legfenntarthatóbb alapanyagok a minősített biopamut, a gyapjú, a len, a használat előtti hulladékanyagok (szabászati hulladékok, minimális anyaghibával legyártott anyagok, amelyek valószínűleg a szemétben végeznék) és az újrahasznosított poliészter, mint amilyen az ECONYL® nejlon is.
Ezt nézve a Tchibo jó úton jár. Az újrahasznosított műszál kapcsán azonban felmerül három további kérdés.
Hány százalékban jelenik meg újrahasznosított alapanyag a termékekben?
Érdemes minden ilyen kollekció esetében átböngészni az egyes termékek leírását – az anyagösszetételt, a minősítéseket, mert nem lesz minden termékre igaz a fenntartható jelző. A Tchibo a honlapján jelölte azokat a termékeket, amelyek újrahasznosított poliésztert vagy ECONYL® nejlont is tartalmaznak, a leírásban pedig mindenki ellenőrizheti, hány százalékban vannak jelen a termékeknél. Szerencsére a szám inkább magasabb volt: nem csak nyomokban tartalmazzák a termékek a fenti alapanyagokat.
Újrahasznosítható?
Arról szinte soha nem esik szó, hogy ez az újrahasznosított műszál vajon szintén újrahasznosítható-e. A körkörösség akkor valósulna meg, ha a ruhák a gardróbunkból kikerülve újra feldolgozhatók lennének. Ehhez azonban komoly infrastruktúrára, szaktudásra, logisztikára van szükség már a ruhák tervezésekor. Jelenleg az egész körkörös divat gyerekcipőben jár, rengeteg munka vár azokra, akik szeretnének valamit tenni.
Csak néhány adat, hogy érezzétek, mennyire az elején tartunk ennek a folyamatnak. 2015-ben az EU-ban több mint hatmillió tonnányi ruházati cikket vásároltak. Évente körülbelül hatmillió tonna textilhulladékot dobunk ki az EU területén, amelynek mindössze 25%-a kerül újrahasznosításra, ennek csupán 1%-a lesz ismét ruházati termék. A hulladék textilekből nem ruhát készítenek, hanem alacsonyabb értékű termékek készülnek belőlük, például szigetelőanyag, törlőrongy, matracok tömőanyaga.
Mikroműanyagok?
A műszállal kapcsolatban nem elhanyagolható kérdés a mikroműanyagoké. A ruhák anyagából főleg mosáskor szakadnak le milliméteres mikroszálak. A világ egyik legfenntarthatóbb márkájának tartott Patagonia finanszírozta azt a 2016-os kutatást, amelynek eredménye szerint a szintetikus gyapjúkabátokból átlagosan 1,7 gramm mikroszál kerül a vizeinkbe mosáskor. A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem kutatói azt is megállapították, hogy a régebbi dzsekikből majdnem kétszer annyi mikroszál szabadul el, mint az újakból. Azóta tudjuk, hogy a mikroműanyagok már bekerültek a táplálkozási láncba, de fogalmunk sincs, milyen hatásuk lesz hosszú távon az élőlényekre.
Mit tehetünk?
A javaslatok szerint ne/kevesebbszer vásároljunk műszálas holmit. Ne mossuk olyan gyakran, helyette szellőztessük a ruháinkat. Egy berlini startup szerint pedig használjunk mikroműanyagszűrő mosózsákot. A Guppyfriend névre keresztelt termék speciális alapanyagával felfogja a mikroműanyagokat. Előbb-utóbb a zsákban is láthatóvá válnak az összegyűlt szálak. A startuperek azt javasolják, ezeket a kommunális kukába ürítsük, amelyet feltehetőleg szemétégetőbe visznek majd.
Milyen jó lenne, ha a Tchibo a mikroműanyagszűrő mosózsákot is felkarolná, és mikroszálszűrős mosózsákot is árulna a fenntartható sportruházat mellett, nem igaz?
Kik készítik és milyen körülmények között?
A fenntartható és etikus divat témaköréből nem maradhat ki a társadalmi kérdés sem, amelyre egyébként a Fashion Revolution mozgalom is épül. Nem mindegy, kik készítik a ruháinkat és milyen körülmények között.
A divatipar átláthatóságáért küzdő Fashion Revolution minden évben kiadja az úgynevezett Fashion Transparency Index felmérés eredményét. Ez nem egy márkaajánlási lista, de arra jó, hogy lássuk, mennyire átláthatók a mai márkák. 61–70% átláthatóság a legmagasabb érték, amit eddig elértek. Mindössze öt márka került ebbe a kategóriába, köztük a H&M. A Tchibo 49%-os átláthatósággal a kiemelkedőbb márkák között található.
Szerettem volna még két helyen ellenőrizni a Tchibót. A márkák etikusságát értékelő Good On You fenntartható divat adatbázis és alkalmazás eddig nem foglalkozott a Tchibóval. A Rank a Brand oldal D minősítést adott a Tchibo Mode vonalnak (összehasonlításul a H&M C minősítést kapott).
Végezetül: akkor most örülünk?
Minden hasonló kezdeményezés fontos, és örülünk neki. Tudatos vásárlóként, fogyasztóként az első kérdés úgysem az, hogy milyen anyagból van, vagy kik készítették. Az első kérdés így hangzik: biztosan szükségem van rá? Majd sorban a többi: biztosan viselni fogom legalább harmincszor? Biztosan nincs hasonló a szekrényemben?
Ha pont sportruházatot kerestek, és tetszenek ezek a termékek, akkor nem jártok rossz helyen. Az ECONYL® vagy újrahasznosított műszál felhasználásával készült ruhák még mindig fenntarthatóbb döntésnek tűnnek, mint a hagyományos műszál.
Azt azonban ne felejtsétek: messze vagyunk attól, hogy vakon vásároljunk a márka termékei közül.
Vélemény, hozzászólás?