Szívesen benne vagyok minden ruhatárral kapcsolatos kihívásban, ismertek. Volt, hogy 13 hónapig nem vásároltam ruhát, volt, hogy 10 napig 10 ruhadarabot viseltem, de a kapszulagardrób kimaradt. Eddig. Viszont 2020. június 1-jén belevágok a Project 333 kihívásba.

Megszámolni sem tudom, hogy a blog indulása óta hányszor írtam le, hogy „nem vagyok kapszulagardróbos lány”. Bármilyen jónak, praktikusnak és élhetőnek is tűnt a kapszulagardrób ötlete, egészen egyszerűen azt éreztem, képmutatás lenne belevágnom, mert annyira nem én vagyok.

Miért gondoltam, hogy nem való nekem a kapszulagardrób?

Egyrészt szeretem a választás lehetőségét. Azt, hogy a hangulatomhoz, kedvemhez tudok választani – még akkor is, ha inkább basic darabokról van szó az esetemben, nem pedig nagyon divatos ruhákról.

Másrészt nem szeretem a korlátozásokat. Elég sokáig azt hittem, jól bírom, ha megmondják, mit csináljak, de rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok partner akkor, ha nem az én tempómban és értékrendem szerint kell működni.

Visszakanyarodva a ruhásszekrényhez: egy kapszularuhatár számomra korlátozást jelentene, nem pedig szabadságot.

A 10 x 10 kihívások alatt is eléggé szenvedtem már a hetedik nap környékén, és alig vártam, hogy végre más ruhát is felvehessek, ne csak az előre kiválasztott tíz közül valamelyiket.

Hálás voltam, hogy több ruhám van, mint amennyi praktikus lenne. És rádöbbentem arra, milyen hatása van a kiválasztott ruháknak a hangulatunkra, vagy mennyire segíthetik a jó ruhadarabok az önértékelésünket.

Ami még visszatartott, hogy az életmódomból adódóan valójában nincs szükségem kapszularuhatárra, hiszen nem kell reggelente villámgyorsan elkészülni, nem kell bőröndből öltözködni. Van néhány jolly joker szett a fejemben a „nincs kedvem semmit se felvenni” vagy a „nincs egy göncöm se, utálom a ruháimat, de leginkább magamat” reggelekre. (Igen, néha még mindig így kelek, de már tényleg nagyon ritkán.)

Akkor mégis miért vágok bele a kapszulagardrób-kihívásba?

Egy jól felépített kapszulagardróbnak rengeteg előnye van, amit viszont szerettem volna megtapasztalni. Tetszik a minden mindennel passzol elv, szívesen tapasztalnám meg a kevesebb, több élményét is, és egy ideje szerettem volna végre nemcsak beszélni róla, hanem a tapasztalataimat is megosztani.

Egy májusi reggelen úgy ébredtem, hogy én is és a ruhatáram is készen áll rá, hogy kipróbáljam, milyen meghatározott számú ruhadarabból öltözködni egy szezonon keresztül.

Mi az a kapszulagardrób?

A kapszulagardróbot sokan, sokféle módon definiálták, ezeket ebben a korábbi cikkemben gyűjtöttem össze. A legszimpatikusabb megfogalmazás számomra Bea Johnsoné, amely így hangzik:

„Egy kapszulányi gardróbban minden darab gondosan ki van válogatva, egyenlő mértékben hordják, és demokratikusan látható ugyanúgy, mint minden másik darab. Más szóval egy kisebb gardrób azt az érzetet kelti, hogy tele van jobbnál jobb hordható cuccokkal.”

Bea Johnson azért is ikon számomra ebben a témában, mert a London College of Fashion hallgatója volt, szereti a divatot, mégis képes szezononként 15 darabból öltözködni, a ruháit, de még a fehérneműit is másodkézből szerzi be. Ez egyrészt a Level 100-as szint számomra, másrészt talán San Franciscóban ezt könnyebb megvalósítani, mint Budapesten.

A kapszulagardrób tehát

• tudatosan felépített ruhatár, amely
• körültekintően kiválasztott,
• jó minőségű,
• jól kihasználható,
• az életmódunkhoz illő,
• egymással jól kombinálható,
• szerethető vagy szeretett ruhadarabokból áll.

Ezen ruhadarabok számát korlátozzuk. Létezik 15, 20, 25, 35 vagy 45 darabos kapszulagardrób is, de 45 fölé nem igazán megy senki. A kapszulagardróbot körülbelül egy szezonra tervezik, majd ezt alakítják át a következőben.

Nem minden kapszulagardrób, ami annak tűnik

A tervezett kapszulagardróbhoz maximum a használt ruhadarabok számában van köze az úgynevezett kényszer-kapszulagardróbnak. Ilyenkor egy bizonyos élethelyzet (az öltözködésnél sokkal fontosabb tevékenységek, leterheltség, állandó időhiány, betegség, rossz lelkiállapot, depresszió stb.), miatt ugyanazokhoz a darabokhoz nyúlunk folyamatosan, de közben a bármi miatt kieső darabokat nincs idő vagy lelkierő pótolni.

Szintén nem kapszulagardrób az, ha valakinek nincs lehetősége ruhákat vásárolni, és kevés darabból öltözködik. A kapszulagardrób magában foglalja a választási lehetőséget, az öltözködés örömét is, nem kényszer.

Ez pedig fontos gondolat az én számomra is, ugyanis minden kihívás esetén folyamatosan figyelmeztetnem kell magam: ez tulajdonképpen játék. A lényeg, hogy szeressem a ruháimat, szeressek öltözködni és élvezzem a következő időszakot.

Project 333 – 33 ruhadarab 3 hónapra

Én végül 33 ruhadarabban maximalizáltam a nyári kapszulagardróbomat. Az ötletet Courtney Carver Project 333 kihívása adta, amelyet 2010-ben indított útjára és azóta nők ezrei gondolták úgy, hogy ők is belevágnak.

Azért is örülök, hogy most jött rám a kipróbálhatnék, mert a nyár tűnik a legideálisabb évszaknak. Mondom ezt úgy, hogy a klímaváltozás miatt viszont megbolondultak az évszakok, az utóbbi években nyáron hetekig 40 fok fölött van a hőmérséklet, de ugyanígy jellemző a 20–22 fokos őszies időjárás is. Én készültem erre, meglátjuk, mi lesz!

A kihívásra összeállítottam egy kapszulagardrób-tervezőt, amit a Patreon-olvasóim letölthettek a kihívás indulása előtt két héttel. Remélem, mindenkinek volt ideje felkészülni! 🙂

A blogon a kapszulagardrób címkére kattintva egyébként rengeteg információ hozzáférhető ingyen is.

Hogyan választottam ki a ruhákat?

Először is meghatároztam, milyen ruhákra van szükségem:

• kényelmes (sokat utazom tömegközlekedéssel, sokat állok, sokat ülök);
• tudjak benne cipekedni (néha rengeteg holmival indulok útnak, a retikülnek a ruhatáramban nincs helye);
• izzadástűrő (olyan ruhákat szeretnék viselni, amelyeken nem látszódik az izzadságfolt);
• menstruációs bugyi használatakor is komfortos (szeretem, ha sötétebb színű ruhadarab van rajtam, nem tudom elengedni a korábbi balesetek ciki emlékeit);
• mindenképp színes (rendszeresen tartok majd színtanácsadást, szeretnék színesen beszélni a színekről);
• védje a lábam (a BKV miatt elsősorban).

Utána kiválasztottam az alapanyagokat:

Az alapanyagok közül a tencel, a pamut, a selyem és a pamut-selyem élveztek előnyt.

Átgondoltam, mit is imádtam viselni tavaly nyáron:

Amikor megvoltak a szempontjaim, kiválasztottam azokat a darabokat, amelyeket már tavaly is imádtam viselni.

Felrajzoltam a színkombinációkat:

Megnéztem, milyen árnyalatokat fednek le az adott darabok, és ehhez építkeztem. Büszke vagyok, egyetlenegy fekete ruhadarab sincs a nyári ruháim között. (Ezt azért írom, mert 5–6 éve ez elképzelhetetlen lett volna számomra.)

Az én 33 ruhadarabom

Most olvashattok egy kevésbé izgi listát, de majd képekkel szemléletesebb lesz.

1. Kék-fehér csíkos ing – lelőhely: REUSED – Egy ruha második élete Facebook-csoport
2. Anya csíkos pólója – amiről már itt is írtam
3. Lady boss fehér póló – lelőhely: Printa
4. Kezek fehér póló – lelőhely: Printa
5. Matyó mintás póló – lelőhely: Matyodesign, láthatjátok rajtam ide kattintva
6. Mentaszínű felső – lelőhely: Hagor használtruha és bizományi, láthatjátok rajtam ide kattintva
7. Balett-táncos blúz – Marcsi barátnőmtől örököltem
8. Kockás rózsaszín felső – lelőhely: Berlin
9. Pink selyemfelső – lelőhely: turkáló
10. Sárga, mintás vintage szoknya – lelőhely: Lakásbutik
11. Ciklámen nadrágszoknya – lelőhely: Vintage Treats
12. Kék culottes – lelőhely: REUSED – Egy ruha második élete Facebook-csoport
13. Fehér farmer – lelőhely: Vintage Treats
14. Kék farmer – lelőhely: Háda, ezerszer szerepelt már a blogon, például ebben a 2017-es (!) 10 x 10 kihívásban
15. Ciklámen egyberuha – lelőhely: Imogen, láthatjátok rajtam ide kattintva
16. Kék-fehér pöttyös egyberuha – lelőhely: Remix
17. Kantáros farmer – lelőhely: INQ
18. Ciklámen balerinacipő – lelőhely: Mandragora
19. Fehér futócipő – lelőhely: Adidas
20. Sárga félcipő – lelőhely: Vagabond
21. Szandál – lelőhely: Salamander
22. Fehér bebújós cipő – Adidas (ez a cipő vagy 15 éves, most találtam meg)
23. Vastagabb kék pulcsi – Dettitől kaptam
24. Nyári pulcsi – lelőhely: Botanika
25. Sárga blézer – lelőhely: REUSED – Egy ruha második élete Facebook-csoport
26. Anya farmerdzsekije
27. Húgom sárga kardigánja, amit pulcsiként is szívesen viselek
28. Hátizsák – lelőhely: Lilla Sellei Bags
29. Ciklámen táska – ajándékba kaptam
30. Farmerszatyor – lelőhely: Old Blue
31. Selyemkendő – lelőhely: Verók Adri Silk Designer
32. Szalmakalap – lelőhely: Olaszország
33. Ingruha – lelőhely: Remix

Jól látjátok, nagyon fázós vagyok, és nem számítok arra, hogy strandolni fogok, általában évente egyszer veszek fel fürdőruhát. Illetve egyetlenegy ruhadarabnak hagytam helyet, mert én már tényleg mindenhogyan megjártam a kihívásokkal. Amúgy nagyon szeretnék egy ingruhát évek óta, ezért ha azt megtalálom végre, akkor meg is fogom venni.

Az ékszereket és a szemüveget, valamint a napszemüveget nem számoltam bele. Ezek viszonylag állandó darabok, nem sűrűn cserélgetem őket.

Mit állapítottam meg a felkészülés alatt?

Egyrészt sokszor csináltam végig a 10 x 10 kihívást, így őszintén megdöbbentett ez a ruhamennyiség, a 33 ruhadarab. Így, a kihívás kezdete előtt néhány órával azt gondolom, hogy egyáltalán nem lesz nehéz dolgom, főleg, hogy még várok egy ruhadarabra.

Ami nehézséget jelentett, hogy a többi, szeretett nyári ruhámat nem tudom majd viselni. Vannak köztük olyanok, amelyeket évek óta viselek minden nyáron, de most nem illettek volna a színek mellé. Ha ezt az érzést elengedem, akkor nem lesz ezzel a kihívással semmi gond.

A tapasztalataimat egyébként folyamatosan rögzítem majd, a végeredményt pedig augusztus végén láthatjátok, mert addig nem tudjuk összehozni a fotózást.

Ha te is velem együtt csinálod a kihívást, már most írd be a naptáradba, hogy szeptember első hetében írj nekem e-mailt a tapasztalataidról, és mellékelj nyugodtan néhány fotót is!