Lélekemelő, hogy a Holy Duck!-blog a kezdetek kezdete óta lelkes és kísérletező kedvű olvasókat vonz. Biztos voltam benne, hogy a bloghoz tartozó közösségben lesznek olyanok, akik – hozzám hasonlóan – igent mondanak a kapszulagardrób-kihívásra: 33 ruhadarab 3 hónapra. Többen voltak, akik meg is osztották a tapasztalataikat. Ebben a cikkben gyűjtöttem össze őket.

Először is köszönöm nekik! És nemcsak azt, hogy írtak róla, hanem azt is, hogy a saját közösségükben is népszerűsítették a fenntartható divatot. Köszönöm azoknak is, akik nem írták meg a tapasztalataikat, de végigcsinálták a kihívást vagy egy részét, mert ők is nagyon sokat tettek azért, hogy egyre többen megismerjék a fenntartható divat és a tudatos öltözködés témáját.

Ezek a játékos kihívások – köztük ez a kapszulagardrób-kihívás – nagyon jók arra, hogy rávezessenek bennünket, létezik a lassabb, környezettudatosabb öltözködés. Íme, az olvasói tapasztalatok.

Petra: „Elengedem az akciós, rossz minőségű ruhák impulzív vásárlását”

Petra nyáron színtanácsadáson járt nálam, itt ismerhettem meg személyesen. Ekkor mesélt Babatornázda nevű vállalkozásáról, amit csecsemő és gyermek gyógytornászként kezdett el. Mozgásfejlesztéssel, csecsemőtornával, McKenzie-terápiával és tapinggel foglalkozik – szívesen megy házhoz is.

Az ő tapasztalatai a kihívásról:

„Harminchárom ruhadarab, három hónapig… Nehéz volt a válogatás, próbáltam a munkámhoz és a tervezett nyári eseményekhez is alkalmazkodni. Valamint még júniusban nagyon féltem, hogy hideg lesz a nyár, így rétegezhető összeállításokban is gondolkodtam.

Két olyan póló is volt ebben a nyári ruhatárban, melyek nem bírták a sűrű mosást és feladták a küzdelmet. Ezek helyett tettem be más darabokat. Kicsit csaltam is, cipővel és táskával, és maradt el olyan esemény, amire be volt készítve öltözék, ehelyett is került be más.

A három hónap elteltével elégedett vagyok, nagyon sokat tanultam, sokkal tudatosabban fogom ezentúl összerakni a ruhatáramat.

Örülök, hogy belevágtam, és elhatároztam, hogy ősszel is folytatom.”

Luca: „Összességében megváltozott az öltözködésem a kihívás által”

Luca az Instagramon írt rám, amikor véget ért a kihívás, először ott osztott meg néhány gondolatot. Abban maradtunk, e-mailt is küld a tapasztalatairól – fotó nélkül. Nagyon hálás vagyok azért, hogy Luca végül úgy döntött, fényképeket is küld, így láthatjuk ezeket a szívesen viselt és szeretett darabokat rajta. Az ő tapasztalatai:

„Én némi változtatással csináltam végig a kihívást: nem számoltam bele a kiegészítőimet, illetve volt pár korrekcióm is útközben. A félrerakott dolgaim közül párat elővettem, mást pedig eltettem a szekrény mélyére.

Úgy vágtam bele ebbe az egészbe, hogy nem voltam teljesen megelégedve a kiválasztott ruháimmal, éreztem, hogy színben nem a legjobbak (túúúl sok fekete), és nem szolgálják az életmódomat. Emiatt párszor elmentem turizni (évek óta csak turiban vásárolok) és kiegészítettem a kollekciómat.

Ezalatt a három hónap alatt rájöttem arra is hogy nagy valószínűséggel mi lehet a színtípusom, és ez segített kiszúrni azokat a ruhákat, amelyek kiemelik a természetes színeimet.

A színek mellett sokat gondolkodtam a stílusomon is, a kapszularuhatár miatt sokkal koherensebb képet kaptam arról, hogy mi az, ami igazán kifejez engem.

Összességében megváltozott az öltözködésem a kihívás által abból a szempontból, hogy kreatívabb lettem, hordok színeket és kezdem tudni megfogalmazni a személyes stílusom. A kihívást folytatom, őszre is elkezdtem megtervezni a kapszulámat. Ezt most még komolyabban vettem, befotóztam a ruháimat és előre elkészítettem a lehetséges összeállításokat – bár itt is vannak még hiányzó darabok.

Ez a tervezési folyamat annyira időigényes volt, hogy elrettentett a turiba járástól és össze-vissza vásárlástól, mert rájöttem, hogy:

  • az is boldoggá tesz, hogy a meglévő ruháimmal foglalkozok, próbálgatom őket és ismerkedek velük;
  • annyira fárasztó volt összerakni egy ilyen kapszulatervet, hogy rosszul lettem a gondolattól, hogy valami meggondolatlan elemmel elrontom az egészet;
  • illetve hogy túl sok kombináció van, amit át kell fejben gondolni vásárláskor, ehhez pedig úgy éreztem, hogy nincs most erőm.

Ezek miatt egyre inkább hajlok afelé, hogy a jövőben inkább fejben kitalálom előre, mi az, amire szükségem van, és időt szánok a tökéletes ruhadarab megtalálására.”

„Mindegyik sokszor volt rajtam, a kék ruhát már esküvőn is viseltem (és szerintem még fogom is, mert imádom).”

Patrícia: „Annyira bejött, hogy már ki is válogattam az őszi 33 darabos szettemet”

Patríciával már találkozhattatok itt a blogon. Arról mesélt ebben a cikkben, hogy miért nem vásárolt egy évig ruhát. (Ha neked is van ilyen történeted, írj üzenetet.)

Patríciát személyesen is ismerem a blog miatt egy előadás kapcsán, és járt nálam színtanácsadáson is. Bombanyu című blogját minden szülőnek és leendő szülőnek ajánlom – kiemelten azoknak, akikben felmerült az örökbefogadás gondolata.

Patrícia így foglalta össze a tapasztalatait a Project 333 kapszulagardrób-kihívással kapcsolatban:

„Izgatottan vártam a kihívást, kiválasztottam harminchárom ruhadarabot nyárra. Gondoltam a hűvösebb napokra is, így amikor júliusban berobbant a kánikula, a ruhatáram majdnem fele feleslegessé vált.

Nagy tanulság volt, hogy akármennyire is szeretnék sokkal csinosabban, szoknyásabban öltözködni, ezt jelenleg sem az élethelyzetem nem teszi lehetővé (játszótéri anyuka), de jól sem érzem magam ezekben a ruhákban.

El kell fogadnom, hogy én bizony a laposcipős (160 centi se vagyok), farmernadrágos, sortos-sportos nő vagyok.

patrícia

A harminchárom ruhadarab nekem sok volt (értitek, sok!!!). Főleg a hat rövid ujjú felsőmet és a négy sortomat kombináltam. Nagyjából tizenöt dolgot (ebbe beleértve cipő, öv, sál, táska) használtam rendszeresen. A kihívás végére három fölsőm teljesen tönkrement (mondjuk ezeket évek óta használom, és eleve turikincs volt mindegyik). A családi fotózásra felvett nadrágomat a képek alapján kiszelektálom, mert rám dob vagy tíz kilót.

Volt kis csalás, mert a beválasztott táskám cipzárja tönkrement, úgyhogy azt menet közben lecseréltem másra, illetve fogalmam sincs honnan (…), de bekúszott a kiválasztott darabok közé plusz két rövidnadrág.

Az öltözködésem cseppet sem kreatív, inkább semmitmondó, de legalább kényelmes.

Mivel sosem voltam öltözködős típus, nekem ez a kihívás annyira bejött, hogy már ki is válogattam az őszi harminchárom darabos szettemet. Ebben már benne van a sapka, sálak, kesztyű, esőkabát, nagykabát, csizma is.

patrícia

Petra: „A kapszulagardrób-kihívás önismereti út is lehet”

Petrát ismerem személyesen is, és követem több felületen is – például az Instagramon. Azért vágott bele a kihívásba, mert szerette volna kicsit arra bátorítani magát, hogy több vintage stílusú ruhát viseljen – akár egymással kombinálva is.

„Alapvetően hiszek abban, hogy azok a jó kihívások, amelyek kinyitják számunkra a világot: kizárunk minden zavaró tényezőt, és a célunkra tudunk koncentrálni. Ezért tartom a kapszulákat jó ötletnek: van, akinek időt ad, másoknak leveszi az öltözködés terhét a válláról, megint mások számára egy önismereti út” – írja júniusi blogbejegyzésében, a kihívás indulásának napján.

A legfontosabb gondolatait röviden összefoglalta nekem, de én már nagyon várom a bővebb posztot a blogján.

„Aki szereti és gyakran visel kiegészítőket, bátran válogasson a kihíváshoz. Arra érdemes figyelni, hogy ezek ne csak a ruhákhoz passzoljanak, hanem egymáshoz is. Ha a kiválasztott ruhadarabok színesek, akkor kiegészítőkben inkább alapszíneket válasszunk.”

Erzsébet: „Anélkül frissíthetem a gardróbomat, hogy egy fillérembe is kerülne”

Deliné Pőcze Erzsébet ékszertevező és coach magára szabta a 33 ruhadarabos kapszulagardrób-kihívást, és 30 napig tartotta magát hozzá.

„Az eredeti elképzelést kissé magamra szabtam, hiszen 33 darab ruhát lett volna szabad 3 hónapig viselni, én azonban csak 30 naposra terveztem, mert a nyár a kedvenc évszakom és a kedvenc ruháimat ilyenkor tudom viselni” – mesélte Bitay Andi blogján, ahol hosszú posztot olvashattok a tapasztalatairól.

Az én tapasztalataim

A beszámolómat a Project333 kihívásról ide kattintva olvashatjátok. A kihívást megelőző összefoglalóról pedig itt olvashattok.

Ha a sok-sok élmény és tapasztalat átolvasása után ti is kedvet kaptatok, vágjatok bele a kihívásba bármikor! Az a jó, hogy ezek nincsenek időponthoz kötve, így akkor kezdhettek neki, amikor ti és a ruhatáratok is készen áll rá.

Sok sikert hozzá!

(Visited 1 171 times, 1 visits today)