Ha egy könyvet olvastok el 2022-ben, akkor az David Attenborough Egy élet a bolygónkon című műve legyen. Ahogy az egyik olvasóm megfogalmazta az Instagramon: Sir David felültet a hullámvasútra, vázolja a kétségbeejtő helyzetet, majd annyi megoldást mutat, hogy azt érzed, azonnal tenned kell valamit, hogy segíts ezeknek a nagyszerű embereknek, támogass valamilyen ötletet. Mindegy, csak része legyél annak, hogy jobbá tesszük a működésünket.

Úgy döntöttem, hogy kiemelek 12 gondolatot a könyvből, mert talán így még többekhez eljut, és hatással van arra, ahogyan a fenntarthatóságról, környezetvédelemről, környezettudatosságról gondolkoztok, és cselekedni szeretnétek ti is. 

Január

Január sokak számára a fogadalmak, a változás és változtatás hónapja. Változtatni azonban nem könnyű. Még akkor sem, ha közben pontosan tudjuk, milyen nagy a baj.

„Mindannyian vétkesek vagyunk, még ha nem a saját hibánkból is. Csak az elmúlt néhány évtizedben kezdtük megérteni, hogy mindannyian egy olyan emberi társadalomba születtünk, amely természeténél fogva mindig is fenntarthatatlan volt. Most azonban, hogy már tisztában vagyunk ezzel a ténnyel, választanunk kell.

Folytathatjuk eddigi gondtalan életünket, nevelgethetjük gyermekeinket, és élhetünk az általunk felépített modern társadalom kínálta célok eléréséért, fittyet hányva arra, hogy a katasztrófa már a küszöbünkön áll. De változtathatunk is a helyzeten. Ez a választás korántsem egyszerű.

Végül is emberi dolog ragaszkodni ahhoz, amit ismerünk, és félni attól vagy figyelmen kívül hagyni azt, amit nem.

david attenborough

Február

Rendszeresen előkerül az előadásaimon az a téma, hogyan tud mégis egy fecske nyarat csinálni? Miért van az, hogy amíg az egyik ember mindent megtesz, hogy fenntarthatóbb módon öltözködjön, a rokonai vagy a barátai kilószámra rendelik az új ruhákat. Mire van szükség? Ahhoz, hogy sok ember valóban változtasson, kellenek az első fecskék, de ennél is többre van szükség.

„Ma (…) kényelmesen, elégedetten éldegélünk a magunk által okozott katasztrófa árnyékában. A bajt éppen azok a dolgok okozzák, amelyek ezt a kényelmes életet lehetővé teszik. És egészen természetes, hogy így élünk, amíg nincs nyomós okunk arra, hogy felhagyjunk a megszokással, és nem készül komoly, hiteles terv a változtatásra.”

Március

Amit a modern világ csodájának érzünk, az nem egyéb, mint egyszerű, kendőzetlen lopás.

david attenborough

Április

Április 22-e a Föld napja, amikor szerte a világon a bolygónk természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet. Valójában minden egyes nap a Föld napja – legalábbis az lenne a legjobb, ha egyre többen élnénk így, tisztelve és szeretve az otthonunkat és a lakótársainkat.

„A vadat és őseredetit a megszelídítettel váltottuk fel. Úgy tekintünk a Földre, mint a mi bolygónkra, amit az emberiség működtet a saját javára és hasznára. Az élő természet többi szereplője számára nem sok maradt. Az igazi, a megzabolázhatatlan, ősi természet – a nem emberi világ – nincs többé. A Földet elárasztottuk és legázoltuk.”

Május

A biológiai sokféleség nemzetközi napját minden év május 22-én tartják. Ilyenkor az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), illetve az azt fenyegető veszélyekre próbálják ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét. Ha egyetlen szót kellene kiemelni David Attenborough könyvéből, az a biodiverzitás lenne.

„Ez korunk valódi tragédiája: a biodiverzitás egyre gyorsuló csökkenése. Ahhoz, hogy a bolygónkon valódi erővel és lendülettel lüktessen az élet, a biodiverzitásnak hatalmasnak kell lennie. A bolygó csak akkor működhet hatékonyan és egészségesen, ha milliárdnyi különböző élőlény használja ki számtalanféle erőforrását és életlehetőségét, ha fajok milliói élik egymásba fonódó és egymást segítő, fenntartó életüket.

Minél szélesebb a biológiai sokféleség, annál nagyobb biztonságban élhet minden élőlény, köztük mi, emberek is. De azzal, ahogyan ma mi, emberek a Földön élünk, pontosan ezt a sokféleséget taszítjuk hanyatlásba.”

Június

A régiek szerint Péter-Pál napja az aratás kezdete. Évek óta minden nyáron eszembe jut: mióta ennyire kiszámíthatatlan az időjárás, újra kell gondolnunk sok mindent. És nemcsak azt, hogy mit vetünk, mikor aratjuk, hanem azt is, hogyan állunk a Föld megszelídítéséhez, de még inkább a visszavadításához.

„A földművelés hajnalán aztán kezdtek gazdagodni a lehetőségeink, és a természettel való kapcsolatunk lassan megváltozott. (…) Nem voltunk már a természet részei – kiléptünk belőle. Most, oly sok év után vissza kell fordítani ezt a folyamatot. Ezúttal ismét nincs más választásunk, mint a fenntartható létezésmód – csakhogy most már több milliárdan vagyunk. Nem térhetünk vissza, és nem is akarunk visszatérni a vadászó-gyűjtögető életmódhoz.

Ki kell alakítanunk a fenntarthatóság új formáját, és a mai kor emberének világát ismét harmóniába kell hoznunk a természettel; csakis így indulhat újbóli növekedésnek a súlyos mértékben megcsappant biodiverzitás. Csakis így ‘vadulhat vissza’ a világ, és állhat be újra egy stabil állapot.”

Július

A nemnövekedés, a jóllét, a nem munkaalapú társadalom olyan fogalmak, amelyek rendszeresen előkerülnek, ha a környezettudatos, fenntartható életről van szó. A tényleges cselekvés mellett kevesebb szó esik a gondolkodásmódunk átalakulásáról, pedig elképesztően fontos téma. Az a tervem, hogy többet olvasok róla a jövőben.

„A New Economies Foundation által 2006-ban megalkotott Boldog Bolygó Index (BBI, Happy Planet Index) éppen ezt igyekszik kézzelfoghatóvá tenni: az egyes nemzetek ökológiai lábnyomát hozza összefüggésbe az emberek jóllétével, a várható élettartammal, a boldogság átlagos szintjével és az emberek közötti egyenlőség mértékével. Ha a fenti index szerint rangsoroljuk az országokat, egészen más sorrendet kapunk, mint ha egyedül a GDP nagyságát tekintenénk mérvadónak.”

A Boldog Bolygó Indexről a Másfél fok oldalán olvashattok bővebben.

Augusztus

Mi, emberi lények végül is a legkáprázatosabb problémamegoldók vagyunk.

david attenborough

„Rendkívül nehéz utat tettünk meg történelmünk lélegzetelállító társadalmi változásai során, és minden bizonnyal képesek leszünk megismételni a váltás és alkalmazkodás bravúros fegyvertényeit.”

Szeptember

Természetesen szóba kerül a Földön élő emberek száma, a népesedési görbe maximuma (a 22. század elejére 11 milliárdos népességet jósolnak, ez a tetőzés). Attenborough azt kérdezi, vajon van-e arra mód, hogy hamarabb és alacsonyabb lélekszámnál tetőzzön a népességnövekedés. Természetesen van, és nem a kínai egykeprogram a megoldás.

Ám minden társadalomjobbító intézkedés közül a leghatékonyabban az csökkenti a családok méretét, ha szabadságot, tudást, jogokat és lehetőségeket adnak a nőknek, asszonyoknak.

david attenborough

„Ahol a nők szavazati jogot kapnak, ahol a lányok tovább járhatnak iskolába, ahol az asszonyok a maguk urai, és nincsenek alárendelve a férfiak akaratának, ahol hozzájutnak a megfelelő egészségügyi ellátáshoz és a fogamzásgátló szerekhez, ahol bármilyen foglalkozást választhatnak, és ahol törekvéseiknek mások nem szabnak határt, ott a születések száma csökkenni fog.

Ennek okai egészen nyilvánvalóak: a jogok kiterjesztése önálló döntéshozatalt jelent, s ha az élet számos lehetőséget tár a nők elé, gyakran a kevesebb gyerek világrahozatalát, a kisebb családot fogják választani.”

Október

A megoldások között az újrahasznosítás, újrafeldolgozás – a kedvenc témám – is helyet kapott.

„Sokan úgy tartják, hogy az újrafeldolgozás általánossá válásával újfajta kapcsolat alakulna ki a gyártók és a fogyasztók között; utóbbiak például inkább csak bérelnék a mosógépeket és a televíziókat (ahogy ma már sok helyen a mobiltelefonokat), és jóval nagyobb hangsúly esne a javításra, illetve a minél kisebb környezetterhelést jelentő újrahasznosításra.”

November

„Ha a fenntarthatóság megvalósításán gondolkodunk, nagyon is könnyű észrevenni azt, amiről le kell mondanunk, és szem elől téveszteni azt, amit nyerhetünk. A valóság azonban az, hogy a fenntartható világ számtalan előnyt tartogat. (…)”

Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy mindezt megvalósítsuk.

david attenborough

December

Lezárásként a könyv utószavából emelek ki néhány gondolatot. Számomra ez a néhány sor volt talán a legfelemelőbb mind közül, mert olyan közel hozta hozzám ezt az érzékeny, sokat látott zseniális embert, mint eddig soha semmi.

„A film és a könyv megvalósulása érzelmileg is megviselt mindannyiunkat. Bolygónk mostani helyzete több mint riasztó. A válság apró részleteivel, vonatkozásaival való szembesülés mélyen felkavar. Szívmelengető ugyanakkor megtudni, hány ragyogó elme dolgozik azon, hogy megértse és végül megoldja az előttünk tornyosuló nehézségeket. (…) Amint arra a munka során gyakran emlékeztettek: sokkal többet érhetünk el együtt, mint külön-külön.”

Az az egy biztos, hogy mindenre van megoldás, de ha még nem is tudjuk, mi az, vagyunk olyan okosak, hogy megtaláljuk. A kérdés, hogy vagyunk-e olyan bölcsek, hogy időben alkalmazzuk is ezeket?

David Attenborough Egy élet a bolygónkon című könyve a Park Kiadó gondozásában jelent meg. Itt tudjátok megvásárolni. Az biztos, hogy én még egyszer el fogom olvasni, hogy a számtalan ötlet közül minél több meg is maradjon a fejemben.