A legjobb dolog, ami idén történt velem – Önazonos Öltözködés Workshop
Bár még csak az első fél év telt el 2025-ből, ki merem jelenteni, hogy a legjobb dolog volt, …
A végtelenül elhúzódó lakásfelújításunk kapcsán eszembe jutott néhány téma, amelyről szívesen írok nektek. Remélem, át tudok adni pár hasznos információt azoknak, akik környezettudatosabb otthonra vágynak – ahogy mi is. Ez a bejegyzés egy még előttünk álló nagy projekttel, a gardróbunk kialakításával foglalkozik. Nem bánom, hogy nem lett kész a beköltözéskor, mert így a saját bőrömön tapasztalhattam meg, miért van szükség jól átlátható ruhásszekrényre.
Ez a bejegyzés évekkel ezelőtt született, és előfordulhat, hogy azóta változott a véleményem, a tudásom vagy a gondolkodásmódom az adott témában. Az idő múlik, én változom – de a poszt marad úgy, ahogy akkor volt. Kérlek, ezt vedd figyelembe az olvasás során.
A lakásfelújítást 2018 áprilisában kezdtük. Bár 30 négyzetméterről volt szó, teljesen kibeleztük a lakást: új vezetékek, korszerűbb fűtés került bele, és falakat is átmozgattunk. 2018 áprilisában a ruháim többsége egy raktárhelyiségbe került, és ott is maradt néhány héttel ezelőttig. Amikor újra láttam őket, úgy éreztem, túl vagyok egy bevásárláson: örültem nekik, az újdonság erejével hatottak, és a kedvenceket szívesen viselem újra.
Itt jegyzem meg: ezért nem bízom abban az elméletben, hogy ha valamit nem viselsz egy évig, attól mindenképp meg kell szabadulnod. Olyan szabály ez, amelyet felülírhat sok minden, nem érdemes csak ez alapján szelektálni.
A felújítás kezdete óta nincs ruhásszekrényünk, néhány ruha egy sztenderen lóg, a többi összehajtogatva, IKEA-s zsákokban várja, hogy újra fiókokba, polcokra, vállfákra kerüljön. Néhány hónapja a párom vásárolt egy IKEA-s szekrényt az átmeneti időszakra. Ebben azért viszonylag rendet tudok tartani, de az elrendezése még mindig nem az igazi ahhoz, hogy átlássam a ruhatáramat. Pedig ez nagyon fontos lenne.

Ugyanis így szinte mindig a legutóbb kimosott darabokhoz nyúlok. Azokat a ruháimat viselem folyamatosan, amelyek szem előtt vannak. Egyszer csak elkezdem unni őket, és ahelyett, hogy a szekrényben néznék új kombinációk után, eszembe jut, hogy a kedvenc turimban pont láttam most egy jó szoknyát, be is nézek. És ha már benéztem, akkor veszek is valamit. Mivel a fenntartható divat és öltözködés témájával foglalkozom, figyelem a ruháimmal kapcsolatos érzéseimet.
Észrevettem, hogy egyre többet pörgetem egy online használtruha-pláza webshopját, vagy egyre gyakrabban kanyarodok a kedvenc turkálóim felé. Rájöttem arra, hogy ha pontosan látnám, mi van a szekrényemben, akkor könnyebb lenne kreatívabban öltözködni a már meglévő ruháimból.
Könnyebb lenne ezeket gyűrődésmentesen, a sérülésveszélyt elkerülve tárolni, de könnyebb lenne elővenni is őket reggelente.
(Nem hallgathatom el, hogy léteznek ma már szuper applikációk, amelyek segítenek átlátni a ruhatárunkat, ha betápláljuk az összes ruhánk adatait, sőt, statisztikákat is készítenek az öltözködési szokásainkról. Azonban ehhez az applikációhoz látnom kellett a teljes ruhatáramat, amely sokáig nem állt rendelkezésemre, így mostanáig az old school „belenézek a szekrényembe”-módszerrel választottam ki, mit veszek fel aznap.)
Az én helyzetem elég speciális, ezért kíváncsi voltam, mit tudunk a magyarok lakásáról, ezen belül is a szanaszét hányódó ruhadarabokról. 2018-ban az IKEA a magyarok takarítási, rendtartási szokásait és a rendetlenséghez való viszonyukat mérte fel – az erről szóló sajtótájékoztatón tavaly én is ott jártam.
Már akkor teljesen ledöbbentem azon, hogy a megkérdezett magyarok többsége számára a takarítással töltött idő inkább kellemes időtöltés, mint szükséges rossz. A válaszadók fele (49 százalék) bevallottan élvezi a takarítást, mindösszesen 32 százalék mondja azt, hogy az otthona rendbe rakása csupán esztétikai és higiéniai célokat szolgál, és nem érzelmi indíttatásból tesz rendet.

A három legmeghatározóbb érzés a rendetlenség kapcsán a düh, a frusztráció és a csalódottság, amelyet amiatt érzünk, hogy a partnerünk, családtagunk nem foglalkozik kellőképp a rendrakással.
A legkevésbé tolerálható rendetlenség számunkra a mosatlannal telepakolt mosogató, a koszos és poros bútorok, az állatszőr, a morzsák és a szanaszét hagyott ruhák.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyar háztartások 39 százalékában nincs elég hely a személyes tárgyak tárolására, amitől bevallottan rendezetlennek, kupisnak érezzük az otthonunkat, ami frusztrál bennünket. A megkérdezettek 55 százaléka elviselhetetlennek tartja, ha nem talál helyet egy-egy keresetlen holmi eltüntetésére, 69 százalék számára pedig kifejezetten zavaró, hogy ha az átláthatatlan mennyiségű tárgy között nem találja meg a keresettet.
Én ezt jelenleg az összevissza tárolt ruháim kapcsán érzem, ezért nagyon várom, hogy készen legyen a szuper gardróbunk.
Mivel a gardróbtervezés még előttünk áll (a konyhatervező után biztosan használni fogjuk a gardróbtervezőt is), összegyűjtöttem néhány hasznos tippet, amely nektek is segíthet. Illetve elszaladtam az Örs vezér téren álló IKEA-ba, hogy inspirálódjak, ötleteket gyűjtsek a készülő gardróbunk rendszerezéséhez és a ruhatároláshoz.
Az IKEA Megtaláljuk! című, ruhák és cipők rendszerezésével foglalkozó kiadványa szerint napjainkban a városi középosztály átlagosan a ruhatárának mindössze 20%-át viseli. (Korábban én is írtam erről itt és itt is.)
Ha nem is szeretnétek kapszulagardróbot kialakítani, akkor is érdemes átszámolni egyszer, hány ruhátok van, és megfigyelni, mennyit viseltek rendszeresen.
Ezek után tartsatok egy alapos gardróbrendezést, gondoljátok át, valóban szükségetek van-e annyi ruhadarabra, amennyi a szekrényetekben van. Egy ilyen gardróbrendezés abban is segít, hogy rábukkanjatok régen látott darabokra, és újra beléjük szeressetek.

Hogy a korábban említett frusztrációt elkerüljétek, érdemes először csak megfigyelni, mi miatt bosszankodtok a legtöbbet a ruháitok tárolásával kapcsolatban. Nem találjátok a kiegészítőket? Káosz van a fehérneműs fiókban? Nem látjátok át, hány pólótok is van? Mindig összegyűrődnek a kedvenc ruhadarabjaitok? Ha a problémákat tudatosítjátok, onnantól könnyebb lesz megtalálni a megoldásokat is.
Ha valaki azt kérdezi tőlem, hol vásárolhat a legtudatosabban, ugyanaz a válaszom: a szekrényében. A fenntartható divat egyik alapvetése, hogy igyekezzünk minél tovább viselni a ruháinkat. Ehhez nemcsak az kell, hogy minőségi darabokat válasszunk, hanem a ruhák mosására, szárítására és tárolására is figyelni kell.


Ahogy minden lakásban van egy olyan nejlonzacskó, amelyet nejlonzacskók tárolására használunk, úgy minden otthonban fellelhető az a szék is, amelyen ruhákat tárolunk. Ezek már viseltek, de még nem koszosak. Nem tennénk őket a tiszta holmik közé a szekrénybe, de messze vannak még attól, hogy kimossuk őket.
A túlzásba vitt mosás ugyanis szintén rövidítheti a ruháitok élethosszát. A szék helyett jó megoldás a szobainas, amely kevesebb helyet foglal, de jóval mutatósabb, mint egy ruhákkal beborított fotel vagy szék.

Elsőre talán meglepő ötlet, de a meglévő ruhadarabok akár dekorációként is szolgálhatnak az otthonotokban. Én ezt nem tudom elképzelni sem, bármennyire is szeretem a ruháimat. De ha gyönyörű cipőitek vannak, és van rá lehetőségetek, lehet egy nyitott cipőfalatok. Az előszoba, hálószoba vagy nappali falára is szerelhettek egy-két random akasztót, amelyre különleges ruhadarabok kerülhetnek. Az ékszereknek, bizsuknak, kiegészítőknek sem kell egy fiókban sínylődni, nyugodtan lehetnek a hálószoba vagy a nappali díszei.
Biztos vagyok benne, hogy ahány ház, annyi megoldás a ruhatárolásra. Osszátok meg a tapasztalataitokat, ötleteiteket, tanuljunk egymástól és inspirálódjunk!
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését az IKEA Magyarország támogatta.
Legyél az elsők között, akik értesülnek a legfrissebb tartalmakról és hírekről.
Szeretnék a szobainason túl egyéb ötleteket is olvasni az egyszer már felvett, de még nem kimosásra szánt ruhák tárolásáról.
Nekünk van egy közös sztenderünk a párommal, oda is kerülnek olyan ruhák, amelyek már voltak rajtunk, de még nem szeretnénk őket kimosni. Én amúgy szellőztetés után van, hogy visszaakasztom a szekrény akasztós részébe. Nem érzem ezt problémásnak.