
2016 szeptemberében indult a fenntartható divattal foglalkozó tematikus Instagram-oldalam. Akkor még fel sem merült bennem, hogy öt évvel később a környezettudatos ruhatárról írom az első könyvemet. Viszlát, fast fashion! – hirdettem akkor kissé radikálisan. Azóta sokkal komplexebben látom a fenntarthatóság és a fenntartható divat kérdését. Helló, slow fashion! – finomodott az üzenet az évek alatt. Ezért is lett ez a könyvem címe.
A könyv ma már csak néhány példányban elérhető.
„Mindig is írni szerettél volna, én emlékszem” – mondta egyszer Kicsimamim (anyukám anyukája), amikor arról beszélgettünk, hogy ki mi szeretett volna lenni, és ebből mi valósult meg. Érdekes, valamiért erre nem emlékeztem. Arra igen, hogy kutyás rendőr és állatorvos is szívesen lettem volna, de emellett az alkotás, a ruhák, de a ruhatervezés is felmerült. Nem is rémlett, hogy valaha azt mondtam volna a családtagjaimnak, hogy az írással szeretném keresni a kenyeremet.
Persze a kamaszkor sokszor fojtogató fekete iszapjában küzdve gyakran láttam magamat egy padlásszobában nyomorogva. Talán mert nagyon sokáig nem volt igazán elképzelésem róla, mit kellene kezdeni magammal. Az osztálytársaim, akik közül nagyon sokan 15-16 évesen magabiztosan készültek a felvételire, biztosítottak róla, hogy nem hagynak éhen halni.
Évekkel később egy nagyon közeli kolléganőmmel, aki barátnőm és pótanyukám is egyben, született köztünk az a megállapodás, hogy ő mindig ad nekem enni, én pedig mindig biztosítok neki szállást, bármi is történjen. Így biztonságban éreztük magunkat a médiában.
A fentieknek nem sok köze van az első könyvemhez. Talán csak annyi, hogy míg az internetre írni a nagymamám számára megfoghatatlan, addig egy könyv már teljesen más. Kézzel fogható, valóságos, nagyon komoly dolog, aminek súlya van – szó szerint.

Amikor 2021 tavaszán megkerestek a Gingko Kiadó alapítói, hogy írnék-e könyvet, elbizonytalanodtam. Nem mondom, hogy nem jutott eszembe a könyvírás, de ha csak rajtam múlik, évekkel később jelent volna meg. A kiadó viszont 2021 karácsonyára szerette volna a könyvet, így mindössze néhány hónapom volt arra, hogy leadjam a kéziratot. De nem ez volt az egyetlen, ami visszatartott.
Egyrészt nagyon megviselt a könyvírás előtti másfél év, a covid komoly megpróbáltatásnak bizonyult a számomra is. Nem éreztem magamban kellő erőt ahhoz, hogy megírjak egy könyvet. Illetve úgy voltam vele, sok mindent leírtam már a blogon, nem tudok igazán újat mondani.
A dilemmákkal megkerestem a barátaimat, a családomat, sokat beszélgettünk ezekről a párommal is. Mindannyian megerősítettek abban, hogy teljesen mindegy, hány cikket írtam, hány edukációs posztot készítettem az Instagramra és a Facebookra, a könyv az más.
A legtöbb érv úgy szólt, hogy jó lenne, ha nem kellene bogarászni posztról posztra a blogon vagy az Instagramon ezt a sok tudást, hanem össze lenne gyűjtve minden egy helyre, amiről az elmúlt években írtam.
Így végül igent mondtam a Gingko kiadónak, és 2021 nyarán minden erőmet összegyűjtve három hónap alatt megírtam a könyvemet.
Próbáltam az elmúlt években érkezett olvasói kérdéseket sorvezetőnek használni, és lépésről lépésre vezetni az olvasót, azaz téged a környezettudatosabb ruhatár kialakítása felé.
Az ajánlót Majoros Zita, a Printa alapítója írta, akivel több mint tíz éves ismertség fűz össze minket.
“Kinek ajánlom ezt a könyvet? Mindenkinek aki szeretne fenntarthatóbb gardróbot létrehozni. Mindenkinek aki újra szeretne értelmezni a megjelenését és fontos, hogy mit kommunikál a ruháin keresztül. És nem utolsó sorban mindenkinek, akinek van ruhája.”
Én azért annyit hozzáteszek, hogy elsősorban azoknak segít, akik
2024 őszére szinte az összes példány elfogyott a könyvből, a kiadóval közösen pedig úgy döntöttünk, nem lesz utánnyomás.
Még néhány példány elérhető a Mumu Műhelymúzeum és a Prezent üzletekben – mindkét helyet teljes szívvel ajánlom, ha érdekelnek a hazai fenntartható márkák. Illetve online még kapható a legnagyobb könyvkereskedőknél.
Én pedig azóta új projekteken dolgozom, és remélem, ugyanúgy szeretitek majd, mint ezt a könyvet.