Újévi gardróbfogadalom: gardróbnaplót vezetek 2023-ban
Belevágtam. Elbuktam. Akár így is összegezhetném a legnagyobb tavalyi gardróbfogadalmamat, amely úgy szólt, hogy nem vásárolok ruhát 2022-ben. …
A júliusi gardróbkihívás után úgy döntöttem, augusztusban is összeszámolom, hány ruhadarabot viseltem egy hónap alatt. Erre biztattalak benneteket is, és szeptemberben még inkább így teszek. Folytassuk a kihívást szeptemberben is! Nem véletlen! Ez is egy módszer arra, hogy rájöjjetek, milyen sok ruhátok van, és mennyit nem viseltek közülük.
Ez a bejegyzés évekkel ezelőtt született, és előfordulhat, hogy azóta változott a véleményem, a tudásom vagy a gondolkodásmódom az adott témában. Az idő múlik, én változom – de a poszt marad úgy, ahogy akkor volt. Kérlek, ezt vedd figyelembe az olvasás során.
Júliusban 72 különböző ruhadarabot viseltem, ehhez képest augusztusban 78 különböző ruha, cipő és kiegészítő volt rajtam.
78 ruhából
Ha nem járnék edzeni hetente kétszer, akkor 8 ruhadarabot nem is viseltem volna.

Mostanában egyre több levelet kapok tőletek fenntartható divat és tudatos vásárlás témában. Ennek nagyon örülök, mert ezek szerint egyre többen kezdtek el gondolkodni azon, honnan származik a ruha, ki készíti, milyen körülmények között.
Ha teljesen kezdők vagytok a témában, olvassátok el ezt a cikket: Megnéztem ezt a filmet, és nem tudtam többé ruhát vásárolni úgy, mint előtte – The True Cost
Sokan írtok arról is, hogy szeretnétek kikerülni a fast fashion üzleteket, nem véletlenül. Az interjúból, amit Szentesi Réka divattörténet-kutatóval készítettem sok-sok mindent megtudhattatok arról, hogyan és miért szeretne bennünket rávenni a modern ruhaipar a túlzott fogyasztásra, a felesleges vásárlásra.
Félreértés ne essék: én is szeretek öltözködni, szeretem a divatot, szeretem a ruhákat, de a tudatos vásárlás mellett tettem le a voksomat (illetve októbertől, ugye…), mert tényleg nagyon nagy a baj a modern ruhaiparral. Vásárlóként viszont én döntök, kit vagy mit szeretnék támogatni. A túlfogyasztást vagy az őrült vásárlást biztosan nem!
Azt tanácsolom, mielőtt ruhát vásároltok – nagy a kísértés, az összes fast fashion üzlet tele van már az igéző őszi kínálattal –, egy hónapig csak a saját szekrényetekből „vegyetek ruhát”.
Mit szóltok az ötlethez?
Mondhatjátok erre, hogy nekem könnyű, engem a fogadalmam még köt október 11-ig. De higgyétek el, nem olyan nehéz egy hónapig megállni a dolgot. Főleg, hogy szerintem sok mindenre rájöttök, ha egy hónapig csak a saját ruhatáratokat figyelitek.
Tegyetek fel kérdéseket, és válaszoljátok is meg őket. Például:

Nagy valószínűséggel rájöttök arra, hogy valójában csak 1-2 darab hiányzik a ruhatáratokból. Ez máris tudatosabb vásárlóvá tesz benneteket, hiszen valószínűleg erre az 1-2 darabra koncentráltok majd. Ha kevesebb ruhára van szükségetek, talán belefér az is, hogy minőségibb darabot vegyetek.
Vásárláskor nézzétek meg a címkét, kérdezősködjetek az üzletben, írjatok a webshop üzemeltetőjének, legyetek kíváncsiak! Tudjatok meg minél többet a ruhákról! (Én például a szeptemberi ruhapénzemet arra költöm, hogy részt vegyek egy alapanyag-kurzuson, hogy még inkább képbe kerüljek az alapanyagokkal.)
Ha új ruhát szeretnétek, többféle megoldás is létezik a vásárlás mellett. Ti döntitek el, melyiket választjátok. Én itt most felsorolom a lehetőségeket, a döntés a ti kezetekben van. A saját lehetőségeiteket csak ti ismeritek. Nem mindegy ugyanis, kinek milyen lehetőségei vannak, vagy honnan indul.
Erről a témáról itt olvashattok bővebben: Kiváltságosok vagytok, döntsetek a kiváltságosok tudatosságával
Opció az, ha valamelyik fast fashion üzletben vásároljátok meg azt az 1-2 hiányzó darabot, de csak akkor, ha a ruha színre, szabásra, anyagra is megfelelő, és biztosak vagytok benne, hogy minél többször (legalább harmincszor) viselitek majd.
Azt tudnotok kell, hogy ez a legesleghalványzöldebb megoldás, hiszen semmit, de semmit nem tudtok az alapanyag kezeléséről, származási helyéről, a gyártási körülményekről, de
aki a halmozásból eljut addig, hogy képes kevesebbet (SOKKAL kevesebbet) vásárolni, az máris tett valamit.
Vásároljatok használt ruhát. Hol? A helyszín lehet gardróbvásár (online és offline is), bolhapiac, turkáló, vintage üzlet, adománybolt. A legtöbb hely ezek közül fast fashion darabokkal van tele, de ha jó lelőhelyre bukkantok, akkor egyrészt olcsóbban találhattok jó ruhákat, másrészt olyan márkák darabjait is beszerezhetitek, amelyek nincsenek jelen Magyarországon. A használt ruha vásárlásának előnye, hogy később kerülnek a ruhák a szemétre (a textilhulladék is nagy probléma), tovább bent tartjátok a ruhákat a körforgásban.
A turkálásról ide kattintva olvashattok még többet: Bizony, bizony, turizni sem mindig fenntartható!

Vásároljatok magyar tervezőtől / alkotótól, ha pont olyan darab van nála, amelyről álmodoztok. Ezzel a helyi kézműves ipart, helyi vállalkozásokat erősítitek.
Fenntartható szellemiségben alkotó magyar tervezőkért kattintsatok ide!
Varrassatok! Ha találtok aranykezű szakembert, akkor ez is megoldás lehet. Én ezt még nem próbáltam, de ebben az esetben legalább az a kérdés tiszta, hogy ki készíti a ruhadarabot és milyen körülmények között. Sajnos az alapanyag ebben az esetben is rengeteg kérdést felvet.
Vagy varrjátok meg magatok, ahogy például Békési Anna is teszi, aki a blogján be is mutatja, mit készít, a vlogján pedig rengeteg hasznos infót kaphattok fenntartható divat témában.
A ruhacsere jó megoldás lehet.
Mielőtt belevágtok a szeptemberi #progressivecapsule, azaz #ruhatar1honapra kihívásba, olvassátok el a témában írt további cikkeket is:
Ha nem szeretnétek lemaradni az új posztokról, kövessétek a blogot Facebookon és Instagramon is.
Legyél az elsők között, akik értesülnek a legfrissebb tartalmakról és hírekről.
kösz. jó volt. valóban jobban át kell ezt gondolni.
plusz ha teheted, merj varrni. mert amit a kis kezeddel készítesz – az kincs.
Szeretem a divatot es szerencsére megvan a saját kiforrott stílusom. Nagyon örültem a cikknek mert egyrészt jo látni hogy elindult egy ilyen folyamat, másrészt büszke vagyok magamra. Utóbbi azert, mert anélkül vagyok tudatos hogy tudnék róla; általában ugyanis egy évben kétszer vásárolok, s legutóbb áprilisban vásároltam egy cipőt.
Egyáltalán nem ördöngősség, hajra csajok 🙂
Szuper! :)))
Jó cikk! Tetszik rajtad a turiból való virágos ingblúz. Azt hiszem akik itt járunk, de először is magam nevében beszélek: a szettjeid érdekelnek, a mai világ éhes a képekért. Amúgy a cikkjeid mindig végigolvasom, ha belekezdek, mert kitűnően írsz.
Kedves Kingához csatlakozok: tényleg, a varrás! Én most nem a vásárlásra gondolok, csak az átalakíttatásokon. Magam nem tudok varrni, de jó szabónők vannak, és mindenképp el szeretnék menni átakíttatásokra. Tök sok ruhám van, amiket csak azért nem hordok, mert nem állnak a legjobban. Itt-ott beveszik, beszabják, és máris oláláááá, kész is az „új” ruha.
Köszönöm a visszajelzést!
Sajnos, nem vagyok klasszikus értelemben vett divatblogger, szponzoraim sincsenek, és ugye pont arról szól a blog, hogyan csináljunk néhány ruhából minél többet. Ezen leszek majd én is a vásárlásaim során. És közben igyekszek minél több egyéb mindent megmutatni. Mivel egyre többen olvastok, lassan készítek egy kis felmérést, hogy mit látnátok szívesen a blogon, milyen témák érdekelnek benneteket jobban, melyek kevésbé. 🙂