Öltözzük magunkat boldoggá!

Az öltözködés lehet egyszerre fenntartható és szerezhet örömet.

A hétvégén felkerült a YouTube-ra a TEDxLibertyBridgeWoman színpadán elhangzott beszédünk. Nagyon vártam, de féltem is tőle, mert belülről megélve egy ilyen helyzetet sokszor nagyon más, mint kívülről – hónapokkal később.

Minél többet látom magam vissza, annál könnyebb elfogadni, hogy olyan vagyok, amilyen. Ilyen a hangom, ilyen a fejem, így jár a szám… Mégis még mindig szuperkritikus tudok lenni magammal szemben, sokszor túl szigorú is. A TEDx felvételén látom, mennyire nem vagyok színpadi ember és ilyen sok gyakorlással sem úgy jönnek ki úgy a hangsúlyok, a mondatok, ahogyan szerettem volna.

De közben azt jelezték vissza a csajok, mennyire jó volt az a nyugodt színpadi jelenlét, amivel bástyaként mellettük álltam. Arra emlékszem, hogy valamiféle szuperfókuszba kerültem, és arra figyeltem, hogy az ő érzelmesebb részeiknél észnél legyek, hogy ha kell, akkor billentsük majd tovább a beszédünket.

Bár sokszor hallottam őket, a történetüket, a színpadon én is megkönnyeztem a mondataikat. Sokat jelent mindhármunknak, ha megnézitek a videót, kommentelitek, lájkoljátok, megosztjátok.

Összességében – a szuperkritikus énemmel együtt – azt tudom mondani, hogy ez a TEDx fantasztikus élmény volt, rengeteget adott a felkészülési időszak és elképesztő volt a színpadon állni.

Ez az írás a Substack oldalamon jelent meg először, amit Gardróbnapló néven találsz.