Mi a jövőd, fenntartható divat? – A berlini NEONYT eseményen jártam

Berlinben évente kétszer a NEONYT rendezvényen gyűlnek össze a fenntartható divattal foglalkozó tervezők, brandtulajdonosok, buyerek, újságírók, bloggerek és további szakemberek. Kissé gyakorlatlan konferencialátogatóként, bevallom, azzal a szándékkal utaztam az eseményre, hogy megtudjam, mit hoz a jövő ezen a területen. Valaki csak megmondja a tutit. Valószínűleg nem lesz spoiler: varázsgömbje a NEONYT eseményen sem volt senkinek.

Ez a bejegyzés évekkel ezelőtt született, és előfordulhat, hogy azóta változott a véleményem, a tudásom vagy a gondolkodásmódom az adott témában. Sajnos, az is elképzelhető, hogy az a márka, amiről olvasol, már nem létezik. Az idő múlik, én változom – de a poszt marad úgy, ahogy akkor volt. Kérlek, ezt vedd figyelembe az olvasás során.

Ha lenne, és látnák a jövőt, akkor nem egy konferencián ülnének, hanem csinálnák – jegyezte meg az egyik panelbeszélgetés résztvevője. A csinálás, azaz az aktív tevékenység a fenntartható divat kapcsán elég sokszor előkerült – de erről majd később. A NEONYT ugyanis nem csak panelbeszélgetések és előadások színhelye. Ezek mellett 150 fenntartható divat- és beautymárka, valamint a fenntartható divathoz kapcsolódó szervezet is képviseltette magát. A márkák elsősorban a buyerekkel szerették volna felvenni a kapcsolatot. Ők azok, akik beszerzik egy-egy áruházlánc vagy divatüzlet aktuális készletét, vásárokat, bemutatókat látogatnak, kapcsolatot tartanak a márka képviselőivel vagy a tervezőkkel, de számos egyéb feladatuk is lehet. A buyerek mellett bloggerek, aktivisták, szakértők és újságírók is megjelentek.

Berlinben tíz éve komolyan téma a fenntartható divat. Az első Greenshowroom és Ethical Fashion Show rendezvényt 2009-ben tartották, ennek utóda a mostani NEONYT. Az idei esemény központi kerekasztal-beszélgetésének célja a jövő felvázolása volt, amelyhez nem árt ismerni a múltat sem.

Azt már tudjuk, hogy

• az elmúlt 25–30 évben teljesen megváltozott a divatipar működése, ha úgy tetszik, sokkal olcsóbb, gyorsabb, környezetszennyezőbb és kizsákmányolóbb lett,
• a divatipar ma a legkörnyezetszennyezőbb iparágak egyike,
• évente 100 millió tonnányi textilszálat gyártanak, amelynek 60%-a mesterséges szál (többnyire poliészter), de ezek újrafelhasználásának módja nem kidolgozott, így a ruhák többnyire a szeméttelepeken és az égetőkben végzik,
• a textilipar a világ szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért felelős,
• egyetlen póló előállításához 2720 liter vízre van szükség, a farmer pedig ennek a triplája is lehet,
• a divatiparban dolgozók 80%-a nő, átlagosan 18 és 24 év közöttiek, a legtöbbjük alulfizetett, lehetetlen körülmények között dolgoznak,
• a divatiparban a mai napig alkalmaznak gyermekmunkát,
• csak az EU-ban évente 6 millió tonna textil- és ruhahulladék képződik a lakossági felhasználás után, amelynek mindössze 25%-a kerül újrahasznosításra vagy újrahasználatra és mindössze 1%-ából lesz újra ruhanemű.

Mi a megoldás a túltermelésre és a túlfogyasztásra? Melyik a legkevésbé környezetterhelő alapanyag? Hogyan dönt jól a fogyasztó? Hogyan tud boldogulni egy márka? Mi a megoldás: vissza a jövőbe? Vagy ha nem, merre van az előre?

Összegyűjtöttem 3 olyan kérdést, amely a rendezvény során felmerült bennem, majd ezekre megpróbáltam választ is adni. Így talán röviden fel tudom vázolni, hol tart 2019-ben a fenntartható divat.

Minek ennyi márka? És minek még több?

Már az első nap közepén azt éreztem, hogy el fogok veszni ennyi látnivaló között, rengeteg márka, kiállító két szinten, a kerekasztal-beszélgetések három helyszínen zajlottak. Pedig higgyétek el, egy klasszikus vásár lényegesen nagyobb, mint a NEONYT, csak én nem voltam hozzászokva a látottakhoz. A panelbeszélgetéseken a közönség soraiból érkező hozzászólások gyakran így kezdődtek: „Most alapítottam egy márkát…” vagy „Most szeretnék alapítani egy márkát…”

Az első nap végére azt éreztem, én viszont nem szeretném, ha valaki azért alapítana egy brandet, hogy ezzel megmentse a (divat)világot a további pusztulástól. Végletekig leegyszerűsítve: minél több a márka, annál több termék jön létre, aminek szüksége van vásárlókra, akik vásárolni fognak, miközben pont a túltermelés és túlfogyasztás a legnagyobb probléma jelenleg. Kicsit egyedül éreztem magam a gondolataimmal, ezért rákerestem, van-e olyan valaki, akinek eszébe jutott akár csak egy pillanatra is, ami nekem. Az EcoWarrior blog egyik szerzője hirtelen a lelki társammá vált.

Ki alapítson márkát?

Megan O’Malley azt javasolja Not Another Ethical Fashion Brand, Please című cikkében, hogy az alapítson márkát, aki

• ismeri a piacot, amelyre be kíván lépni,
• nem egy szeretne lenni a sok közül, hanem tényleg van mondanivalója, üzenete,
• tudja, miért van szüksége a vásárlóknak a termékeire,
• alapvetően is szeretne az öltözködéssel, divattal foglalkozni, csak ezt innentől kezdve fenntartható és etikus szellemben viszi véghez,
• pontosan tudja, mivel jár egy márka alapítása, mekkora tőkére van szüksége, hogyan tud hosszú távon fennmaradni,
• kőkemény üzleti terve van,
• van rá ideje,
• érti és érzi, mire van szüksége azoknak, akiket megcélzott a termékekkel.

Miért van szükség mégis több fenntartható márkára?

Néhány panelbeszélgetés segített árnyalni a képet és vázolni azt, miért lehet mégis szükség sok-sok kis márkára. A résztvevők közül többen is hangsúlyozták, mennyire fontos a diverzitás, a sokféleség a fenntartható divatban. Ezzel lehet kiszolgálni a különböző fogyasztói igényeket. Bemutatkozott például olyan brand, amely kifejezetten 42-es méretű és afölötti, fenntartható és etikus szellemben készített fürdőruhákra specializálódott – mondván, a német nők átlagmérete is ekkora, mégsem figyel rájuk senki.

A beszélgetéseken elhangzott az is, fontos, hogy ezek a kis márkák terjesszék a fenntartható divat eszméjét, és komoly szerepük van a vásárlók edukálásában.

Ez egyébként a hazai márkák esetében is jellemző, írtam is róla korábban. A kis márkák működését ráadásul kevésbé befolyásolja a politika, képesek gyorsabban bevezetni új innovációkat, vagy hamarabb átállni egy új gyártási modellre – nyilván megfelelő tőke vagy támogatás esetén. Az is lehet, hogy pont egy innováció miatt jönnek létre, ki tudja.

Még, még, még, ennyi nem elég

A magyar kolléganőkkel történt beszélgetés és a német blogger-kerekasztal után világossá vált számomra: bármennyire is soknak tűnik a NEONYT-en látott 150 márka, a kínálat még mindig csak elégséges. Az egykori magyar buyer, ma egyetemi oktató szerint a magyar piac igényeinek alig lenne bármelyik is megfelelő – mások az igényeink, mást lehet nálunk eladni. A német bloggerek szerint már jobb a helyzet, mint öt éve, amikor tényleg szinte semmi nem felelt meg az ízlésüknek. Néhány éve megjelentek a színek, a minták, ami nagyon jó, de a kínálat még mindig messze van a tökéletestől.

A dizájn adja el a fenntarthatóságot

A Sabinna márka osztrák alapítója, Sabinna Rachimova nem véletlenül emelte ki az előadásában, mennyire fontos, hogy a vásárló szerelembe essen a fenntartható márkák ruhadarabjaival.

Ugyanis pusztán amiatt senki nem vesz ruhát, hogy megmentse a bolygót, hanem azért vásárolunk ruhákat, mert beleszerettünk.

Ha belegondolunk, ehhez is szükség van több kisebb márkára, hiszen egyetlen aprócska brand nem fed le valamennyi stílust, nem tud vele szerelembe esni mindenki. A fenntartható divatnak egyszerűen szexinek kell lennie ahhoz, hogy a Primark-generációt is meghódítsa. Az persze kérdés, hogyan lehet a vásárláshoz szokott generációt az újdonság erejével elvarázsolni anélkül, hogy új ruhát gyártanánk – és itt jutunk el a következő pontig.

Melyik alapanyagé a jövő?

Ti is rendszeresen kérdezitek tőlem, milyen alapanyagból készült ruhákat vegyetek, amellyel legkevésbé terhelitek a környezetet? Erről hamarosan lesz külön cikk is, de egy biztos, jelenleg a legfenntarthatóbb alapanyagok nem elérhetők az átlagember számára. A jövő szerintem abban van, hogy ezek gyártása támogatást nyer valamilyen módon, így gyorsabban fejlődhet a technológia, hamarabb megindulhat a tesztelés, és ha még olcsóbbá is válhatnak, mint az új alapanyagok, akkor szélesebb körben elterjedhetnek.

Számomra a NEONYT eseményen a legszimpatikusabbak azok az innovációk voltak, amelyek a világban már jelen lévő alapanyagokat képesek újrahasznosítani anélkül, hogy ezzel komolyan terhelnék a környezetet.

Használt farmerből új farmert

A Mud Jeans holland farmermárka standján a látogatók szeme láttára vágtak szét használt farmereket, majd a farmerszeleteket egy darálóba tették. Minél többször ismétlik a folyamatot, annál finomabb pamutőrleményt kapnak. A cél, hogy új szálakat készíthessenek belőle. A bedarált farmereknél egyetlen feltétel van: az eredeti alapanyag maximum 5% elasztánt tartalmazhat. Az újrahasznosított pamutszálat (40%) szűz pamutszállal (60%) keverik, mert jelenleg csak így kapnak jó minőségű farmeranyagot. A használt farmert egyébként a saját vásárlóiktól is visszagyűjtik, de ma már több megállapodásuk van különböző üzletekkel is.

És ez még nem minden, ugyanis ismert már az a technológia, amivelamellyel akár 100% újrahasznosított pamutból is készülhet jó minőségű farmeralapanyag. A Mud Jeans azt állítja, másfél éven belül lesz is ilyen nadrág náluk. Érdemes egyébként kicsit bóklászni a honlapjukon, mert sok mindent nem írtam le, de kitérnek a csomagolásra, gyártásra, festésre is.

Closed-loop

Nem árt megjegyezni a closed-loop kifejezést, amellyel sokat fogunk találkozni a jövőben. A zárt hurok rendszer lényege, hogy a gyártás során a hulladékot nyersanyagnak tekintik, így nem képződik a gyártás során melléktermék. Az előadók között volt az osztrák Lenzing képviselője is. Az Ausztriában 75 éve működő alapanyaggyár cellulóz alapú textileket készít, és ezeket fejleszti. A modernizált viszkóz a modál vagy a lyocell gyártásuk során is kevesebb vizet igényel, a zárt rendszer miatt pedig a gyártásnál használt kémiai oldószer 100%-osan visszaforgatható. Rengeteg infót találtok a Lenzing oldalán.

És bár ezen a kiállításon nem voltak ott, pár napja jött ki a hír, hogy Stella McCartney és az Adidas háza táján sem tétlenkednek: elkészült az első 100%-ban újrahasznosított kapucnis felső, az Infinite Hoodie (60% NuCycl névre keresztelt egykori ruhákból újrahasznosított alapanyag és 40% használt pamut, amelyet a hulladéklerakókból irányítottak át).

És akkor mi lesz 10 év múlva?

A NEONYT eseményen azt biztosan láttam, hogy a fenntartható divat 2019-ben már nem egyenlő a krumpliszsákokkal, amelyek ráadásul sokkal drágábbak is, mint az átlagos ruhák. De tény, hogy a fast fashion vagy a fast fashionnél is gyorsabb, úgynevezett rapid vagy ultrafast fashion márkákkal nehéz felvenni a versenyt. A kérdés: kell egyáltalán? Orsola de Castro, a Fashion Revolution egyik alapítója szerint a klasszikus módon semmiképp. „Meg kell állítani a tömegtermelést, mert egyelőre szinte minden, amit legyártunk, itt marad. Az újrahasznosításon és a továbbhasznosításon legyen a hangsúly.”

A legfontosabb kerekasztal-beszélgetésen a jelenlévők – köztük a már említett Orsola de Castro – kiemelték a diverzitás fontosságát. Azt, hogy még mindig fontos beszélni a fenntartható divatról, mert ez beindíthatja a változást, a kommunikáció pedig mindennek az első lépése. A cél, hogy a következő években a fenntartható divat legyen a divat. Hozzátették, szükség van azokra a márkákra, akik képesek bátran kérdezni, változtatni, másképp gondolkodni. De hogy pontosan, mi képes megváltoztatni a fogyasztók viselkedését, mi lesz pontosan a fenntartható divat következő nagy dobása, arról senki nem tudott nyilatkozni.

Valahol a beszélgetés leghevesebb pontján Orsola de Castro szinte kikelve magából jegyezte meg, hogy az elmúlt tíz évben valójában semmi nem történt, még mindig csak beszélünk és beszélünk a fenntartható divatról, miközben már rég nem csak erről kellene szólnia a nagy márkák vagy a kormányok részéről. Cselekedni kell! Mégpedig most. „Méghozzá nekünk!” – tette hozzá Magdalena Schaffrin, a NEONYT alapítója, aki szerint nagyon nincs rendben, hogy a következő generációra várunk (utalva a 16 éves Greta Thunbergre).

„WE have to change the fuckin’ future!”

Szóval akkor mit tegyetek ti?

Kezdjük a legegyszerűbbel: meséljetek! Mindegy, hogy 10, 100, 1000 vagy 10.000 követőtök van Instagramon, használjátok a közösségi médiát ti is arra, hogy szemléletet formáltok!

Hogyan?

• Osszatok meg információkat, statisztikákat, tényeket, kampányokat az oldalatokon egy jó fotóval. Meséljétek el, titeket ez miért érint meg, milyen változásra sarkall.

• Csatlakozzatok a közösségi oldalakon futó kampányokhoz, osszátok meg őket, meséljétek el a saját tapasztalataitokat.

• Nem kell minden fotóhoz, poszthoz új ruha! Meséljetek ti is a kedvenc #turikincs darabjaitokról, mutassátok meg, hogyan kombináltok egy darabot többféle módon. Csináljatok végig egy ruhakihívást, inspiráció: #szines10x10kihivas vagy #10x10kihivas és meséljetek a tapasztalataitokról. Mutassátok meg a kedvenc használtruha-lelőhelyeteket, a kedvenc magyar márkátokat.

• Kommenteljetek, lájkoljatok minden kezdeményezésnél, márkánál, vállalkozásnál, ami szerintetek fontos. A támogatásotok rengeteget jelent másoknak. A gondolataitok pedig kommentben is sokakat inspirálnak.

• Legyetek inspiráló instagrammerek, hassatok a saját közösségetekre! Meséljetek, mutassátok meg, hogyan változtattatok!