Hová lett a divatforradalmam? – A Fashion Revolution margójára
Nyolcadik évében jár a fenntartható divattal foglalkozó Holy Duck! projektem és a nyolcadik évre jutottam el oda, hogy nem vagyok …
Mikroműszálak, komposztálhatatlan alapanyagok, festéshez használt kemikáliák, döbbenetes vízfogyasztás – és évente 150 milliárd új ruhadarab. Ha túl vagytok az első sokkon a divatipar környezetterhelő hatásaival kapcsolatban, előbb-utóbb felmerül bennetek a kérdés: milyen alapanyagok tekinthetők fenntarthatónak? Milyen anyagból készült ruhákat viseljünk, hogy a legkevésbé ártsunk a Földnek?
Ez a bejegyzés évekkel ezelőtt született, és előfordulhat, hogy azóta változott a véleményem, a tudásom vagy a gondolkodásmódom az adott témában. A cikkben található információk pedig elavulttá válhattak időközben. Kérlek, ezt vedd figyelembe az olvasás során.
Nemrég kezdtem el olvasni egy 2014-es kiadványt, amely a fenntartható divatról szól. A szerző egyértelműen kijelenti:
Nem lehet összehasonlítani különböző alapanyagokat. Nem lehet megmondani, melyik a fenntarthatóbb és mennyivel.
Az akril, a viszkóz és a pamut vízigénye magas, ebből az első mesterséges szál, a második természetes (cellulóz) alapú mesterséges szál, a harmadik pedig természetes szálas anyag. Az előállítás során sok energiát igényel az akril, a poliészter, a viszkóz és a pamut. Ha az állatvédelem kiemelten fontos szempont, nem jöhet szóba az újonnan gyártott selyem, a bőr vagy a gyapjú. Komposztálás a műszálas ruhák esetében ki van zárva, a természetes alapanyagok is lassan bomlanak le ahhoz képest, hogy cserébe hány meg hány ruhadarabot gyártunk évente.
Ha arra vagyunk kíváncsiak mégis, mely alapanyagok a leginkább fenntarthatók, érdemes úgy tekinteni a fenntartható divatra, mint egy komplex rendszerre, ahol ugyanolyan fontos a társadalmi, a környezeti és a gazdasági szempont is. A legtöbb márka képtelen megugrani, hogy mindhárom területtel egyformán erősen foglalkozzon. Általában csak egy-egy területet emelnek ki, és ott keresik a megoldást. A legjobb azonban az lenne – és ez Berlinben is téma volt –, ha holisztikusan tekintenénk a ruhakészítésre, amelynek során az alapanyag termelése pont ugyanolyan fontos, mint a ruháink utóélete.
Olvasd el ezt a cikket is: 10 tipp mosáshoz, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a természetbe
A könyvben a szerző a MADE-BY nevű nonprofit szervezet ajánlását tette közzé. A 2004-ben alapított szervezet (nem találtam meg a honlapjukat, félő, hogy már nem léteznek) az alapanyagok környezeti hatása alapján sorolta őket 5 kategóriába.


A blogírás mellett színtanácsadást tartok Budapesten, melynek során szóba kerülnek a fenntartható divattal, tudatosan épített ruhatárral kapcsolatos kérdések is.
Gyakran felmerül a kérdés, hogyan vásárolhatunk örök darabokat. Vagy legalábbis olyan ruhákat, amelyek 1-2 év múlva is jól néznek ki, és akár 10 éven át viselhetők.
A fent említett kiadvány szerint a leginkább időtálló alapanyagok jelenleg a magas minőségű bőr és a kiváló minőségű gyapjú. (Én azt gondolom, hogy ilyen alapanyagokkal tényleg nagyon ritkán találkozni itthon, Hegedűs Zsanett bespoke tervezőnél láttam ilyen textileket, amikor az alapanyag-workshopján jártam.)
Több szakember is megerősített abban, hogy örök darabok ma már nem léteznek, vagy nem olyan formában, ahogyan a fejünkben élnek. Valószínűleg tapasztaltátok, hogy…
Összességében nem vagyunk könnyű helyzetben, de tekintsünk erre az időszakra átmenetiként.
A divatipar folyamatosan változik, én hiszek az alapanyaggyártás forradalmában és abban, hogy komoly változásokat hoz a jövő. Addig pedig közösen tegyünk azért, hogy egyre többen felfigyeljenek erre a fontos témára.