5 örök kifogás a turkálókkal kapcsolatban

Én nagyon (nagyon, NAGYON) régóta turizok. A pályafutásomat még Békéscsabán kezdtem jóval a Háda, a Cream vagy az Angex berobbanása előtt. Használt bugyin, lakástextilen és bikinin kívül szerintem mindent vettem már turiban – ha csak a ruhákat és kiegészítőket vesszük alapul. Amikor a turizásról mesélek, visszatérő kifogásokkal találkozom. A többségük tévhit, szeretném ezeket eloszlatni.

Ez a bejegyzés évekkel ezelőtt született, és előfordulhat, hogy azóta változott a véleményem, a tudásom vagy a gondolkodásmódom az adott témában. Az idő múlik, én változom – de a poszt marad úgy, ahogy akkor volt. Kérlek, ezt vedd figyelembe az olvasás során.

1. A turkáló büdös, a ruhák is büdösek – még mosás után is

A turkálók többségének valóban jellegzetes „szaga” van. Mivel évtizedek óta turizom, tudom: ma már meglepően kevés helyen érezni. Sőt, van, ahol kifejezetten jó illat van. Viszont azt sem hallgatom el, hogy léteznek olyan turkálók, ahol átható az öreg ruhák szaga, de ne ijedjetek meg, ezeket sosem ajánlom figyelmeztetés nélkül. Főleg nem olyanoknak, akik csak most ismerkednek a second hand világával.

A turiból hazavitt használt ruhát azonnal a mosógépbe teszem vagy kézzel átöblítem. Eddig egyetlenegyszer sem éreztem mosás után a turiszagot.

Egyetlenegyszer tapasztaltam, hogy mosás után is szagosak maradtak a ruhák. Azok a holmik ősöregek voltak, és hosszú évekig érintetlenül álltak egy szekrényben.

2. Soha nem találok olyan ruhát, amilyet pont szeretnék

Ha úgy indulnék neki a vásárlásnak, hogy szeretnék egy svédzsebes, sötétkék, 7/8-os, magas derekú nadrágot, valószínűleg sosem találnám meg. Így valóban nagyon nehéz turizni. Nem lehetetlen, csak sok csalódással járhat, és sok időt vesz igénybe.

Én ennél nagyobb játékteret hagyok. Azt mondom, nadrágot szeretnék, ami elegánsabb, és meghatározok három árnyalatot, ami illik a többi ruhámhoz.

A másik, hogy van egy állandó listám. Például évek óta keresek használt fehér farmert, de eddig még sosem jött szembe olyan, ami méretben, szabásban vagy alapanyagban jó lenne. Csak emiatt nem csinálok turitúrát, de bármit is szeretnék venni, a fehér farmereket mindig megnézem… hátha. Eddig nem jött össze.

3. Megzavar a rengeteg ruha, lehetetlen átlátni ezt a rengeteg rongyot

Teljesen átérzem: turiban és fast fashion üzletekben is sokszor rám tör a szédülés. De megtaláltam a magam megoldását! Az én módszerem a következő: ha előre eldöntöttem, hogy nadrágot szeretnék venni, akkor csak és kizárólag a nadrágokat nézem át, azokat viszont alaposan.

A színét és a méretét látom anélkül, hogy kiemelném a sorból. Ha ez rendben van, akkor fogom, és ki is emelem, hogy alaposan megnézhessem. Még így sem töltök el a turiban túl sok időt, nem fáradok le annyira, és nem nyomasztom magam a többi átnézendő ruhadarabbal. És igen: így is előfordul, hogy üres kézzel távozom.

4. Ezt már valaki viselte előttem, és ettől kiráz a hideg

Mivel én mindig is turkáltam, és sosem zavart, ha más már viselte előttem az adott ruhát, így nagyon nehéz ebben a kérdésben tanácsot adnom. Az biztos, hogy a turkálókban sok-sok címkés, sosem használt ruhadarab is megtalálható, amelyeknek az első viselői lehettek.

Valószínűleg nem véletlenül vagytok itt a blogon, amelynek a témája a tudatos ruhatárépítés, a fenntartható divat, a környezettudatos öltözködés.

A használt ruha az egyik legkörnyezettudatosabb opció – és természetesen nem csak turkálókban lehet hozzájutni. Ott van a ruhacsere, a garázsvásár, a lakásvásár, ahol ismerősök, barátok adnak tovább ruhákat. De egy jól bejáratott Facebook-csoport is lehet az, amelyik egyszer csak ruhacserét szervez, miért is ne?

Talán jobb élmény lesz úgy beszerezni a használt ruhát, ha pontosan tudjátok, kitől származik. Ha idegenkedtek a turkálóktól, próbáljátok ki a fenti lehetőségeket!

5. Megveszem, aztán valamiért mégsem hordom – akkor meg minek?

Korábban írtam már arról, hogy a turizásra is rá lehet csúszni (velem is megtörtént). Amióta a fenntartható divat és a tudatos ruhavásárlás témájával foglalkozom, sokkal kevesebbet vásárolok, mint korábban. Vannak olyan hónapjaim, amikor nem veszek magamnak ruhát, de most olyan periódusban vagyok, hogy állandóan vásárolnék. Szerencsére ismerem a színtípusomat, a nekem jól álló szabásokat, és egyre kevésbé bírom elviselni magamon a műszálas anyagokat, ami segít abban, hogy ne herdáljam a pénzt és az időt feleslegesen.

A másik, hogy pontosan tudom: ha vásárolhatnékom van, valami van a háttérben, szóval vásárlás helyett inkább lassítok és gondolkozom. Mire is vágyom a ruhák által? Mit szeretnék velük elmesélni? Mi a bajom? Nem mondom, hogy ez a könnyebb út, én ráadásul hajlamos vagyok halogatni, jegelni, szőnyeg alá söpörni is… De ezek olyan kérdések, amelyeket nem árt amúgy sem feltenni néha.

Mi mindent szerezhettek be másodkézből?

Nem csak ruhákhoz juthattok hozzá másodkézből. Itt olvashatjátok, mennyi mindent lehet turikban vagy adományboltokban vásárolni:

• ruha
• sportruházat
• lábbeli
• táska
• bizsu
• angol nyelvű könyvek
• bútorok
• falmászó-felszerelés
• lakástextil
• konyhai eszközök
• gyerekjáték
• kártya
• kirakó
• szerszám

Remélem, kedvet kaptatok a használt ruhák vásárlásához!