Hová lett a divatforradalmam? – A Fashion Revolution margójára
Nyolcadik évében jár a fenntartható divattal foglalkozó Holy Duck! projektem és a nyolcadik évre jutottam el oda, hogy nem vagyok …
A ruhakészítéssel egy időben született a ruhák átalakítása, újragondolása is. Régebben azért volt ez fontos, mert nem tudtunk mindig új ruhadarabot készíttetni vagy venni. Ma pedig elsősorban a környezettudatosság, a fenntarthatóság motivál bennünket. Az országos Reduce, Reuse and Recycle fenntartható divattervező pályázat kapcsán 15 olyan magyar alkotót mutatok be, akik régi ruhákból alkotnak új termékeket.
Ez a bejegyzés évekkel ezelőtt született, és előfordulhat, hogy azóta változott a véleményem, a tudásom vagy a gondolkodásmódom az adott témában. Sajnos, az is elképzelhető, hogy az a márka, amiről olvasol, már nem létezik. Az idő múlik, én változom – de a poszt marad úgy, ahogy akkor volt. Kérlek, ezt vedd figyelembe az olvasás során.
A divatipar jelenlegi működése nem fenntartható, emiatt indult ez a blog is 2016-ban. A becslések szerint évente 150 milliárd új ruhadarab készül el a világon. Ez a szám egyrészt emberi ésszel szinte felfoghatatlan, másrészt még egy dolog miatt nagyon érdekes.
Amikor 2016-ban elkezdtem ezzel a témával foglalkozni, sok-sok cikkben még „csak” 80–100 milliárd új ruhadarabról beszéltek éves szinten. Nem telt el sok idő, és már 150 milliárdról olvasunk, és egyelőre nincs vége az esztelen növekedésnek – hiába jósolták sokan a fast fashion márkák megingását a koronavírus-világjárvány miatt. A fast fashion mellé megérkezett az elmúlt években az ultra fast fashion is, ahol minden még gyorsabb, még több, és sokszor még silányabb. Ráadásul az értékesítés szinte kizárólag online formában történik, a hirdetésük pedig elsősorban a közösségimédia-oldalakon fut.
Az biztos, hogy ennyi új ruhadarabra nincs szükség akkor sem, ha az emberi mivoltunkból adódóan alapvetően rajongunk az újdonságért, szeretjük az új ingereket és a szépet. Ahhoz, hogy mindezt megkapjuk, semmi szükség arra, hogy eladhatatlan szeméttel terheljük a bolygót, amelyet ráadásul környezetterhelő és kizsákmányoló módon állítunk elő. Főleg akkor nem, ha amúgy más megoldás is létezik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2021. április 19–23. között hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy kapcsolódhatok a Fenntarthatósági Témahét fenntartható divat programjához Csüllög Móni felkérésére, aki a Budapesti Metropolitan Egyetem Fenntartható divatmárka menedzsment szakirányú továbbképzés vezetője. A háttéranyagok egy részének kidolgozása mellett az országos Reduce, Reuse and Recycle fenntartható divattervező pályázat egyik zsűritagja leszek Móni és a Printa márka tervezője, Majoros Zita mellett. A pályázat beadási határideje 2021. május 10., a részletekről itt olvasható minden információ.

Ez azért is nagy megtiszteltetés, mert a kidobásra szánt textilek kreatív felhasználása mindig is lenyűgözött. Rajongok az upcycling művészekért, akik hulladékból hoznak létre valami értékeset.
Lehet, hogy a most pályázó tanulók közül kerül ki a következő upcycling tervezőnk, de sokkal nagyobb dolognak tartom, hogy ezek a diákok, a tanáraik és a családjuk megismerkedik különböző ötletekkel, amelyek segítségével szívesebben viselik majd tovább a már meglévő ruháikat.
Az upcycling jelentése értéknövelő továbbhasznosítás: egy nagyobb értékű tárgyat hozunk létre egy kisebb értékű eldobandó vagy eldobott tárgyból (hulladék vagy szemét). Az upcycling több mint újrahasznosítás, a szemétből kincset készíteni más jellegű kreativitást igényel, illetve sokszor jobban megbecsültek azok a tárgyak, amelyek így készülnek, mint azok, amelyeket újrahasznosítással állítanak elő.
Csak összehasonlításként: a PET-palackok újrahasznosításával készített, tömeggyártott polárpulóver a legtöbb esetben nem lesz olyan megbecsült és értékes tárgy, mint az a különleges felső, amit régi, kidobásra ítélt ingekből készített egy kis magyar vállalkozás.
Igen, erről a Printa blúzról beszélek, amit ezen a fotón viselek:


Az upcycling 2021-ben ráadásul sokkal többet jelent egy izgalmas Csináld magad!-projektnél, hiszen a luxusmárkák és a legnagyobb divatházak tették le a voksukat az értéknövelő továbbhasznosítás mellett. A termékekből nincs két egyforma, ezáltal exkluzívnak minősülnek, korlátozott a hozzáférésük, így még különlegesebbnek számítanak. Arról nem is beszélve, milyen értékes egy-egy ilyen egyedi darab.
A következő alkotókat inspirációként gyűjtöttem össze a Reduce, Reuse and Recycle fenntartható divattervező pályázat indulóinak, tanáraiknak, szüleiknek és mindenki másnak is természetesen, akik ismerkednek a fenntartható divat témájával. Kövessétek a munkáikat, nagyon izgalmas, amit csinálnak.
Bálint Sára divattervező antik csipkéket és a menyasszonyai családjából származó csipkeemlékeket is beépít a ruhákba. A vele készült interjút itt olvashatjátok. A Balint Sara Bridalwear bemutatkozását a Fenntarthatodivat.hu oldalon is olvashatjátok.
Honlap: balintsara.com

Ferencz Borbála ruhái és kiegészítői egyszerre meghökkentők, izgalmasak és elgondolkodtatók. Nem megszokott darabokat készít kidobásra ítélt textilekből és műanyaghulladékból az egyediséget, az öltözködés szabadságát hirdetve. A fotón Borbala fülbevalót viselek.
Honlap: ferenczborbala.com

Molnár Alexandra szerelemprojektje a Fotini, amelyet a fenntarthatóság, a varrás szeretete és a varrás megszerettetése mozgat. A képen Szandra egy újrahasznosított felsőt visel, amely régi férfi ingből készült.
A márka az Instagramon és a Facebookon elérhető.

Lehet 100 százalékosan egyszer már használt alapanyagokból esküvői ruhát készíteni? Halmi Fanni szerint ez a legfenntarthatóbb út, más számára szóba sem jöhetett. Magyarországról beszerzett ruhákat alakít át, tervez újra, bont szét, majd készít el teljesen új formában. Ha van olyan menyasszonyi ruha a családban, amivel nem tudtok mit kezdeni, ajánljátok fel neki. Sokkal több információt találtok róla a Fenntarthatodivat.hu oldalon vagy a honlapján.
Honlap: fannihalmi.com

Ferenczi Zita lábbeliket készít kávés zsákokból, illetve vintage bőrkabátokból, bőrszoknyákból. Még a talpakat is ő készíti, és kiemelten figyel arra, hogy a kezéből kikerülő lábbelik ne csak szépek, hanem kényelmesek is legyenek. Kiváló minőségű, de idejétmúlt, valódi bőrből készült darabokat eljuttathattok a márkának, hogy továbbhasznosítsa.
A márka az Instagramon és a Facebookon elérhető.

A hiraeth-nél minden darab valamilyen megunt, kiselejtezett anyagból készül, gondosan összeválogatva. 100% recycling, azaz teljesen egyedi, ugyanis nem készülhet két teljesen ugyanolyan darab. Ha van olyan ruhadarabotok, amit szívesen látnátok viszont más formában, keressétek a márkát!
A márka az Instagramon és a Facebookon elérhető.

Nagy Krisztina márkája a Mimikri, melynek koncepciója régi bőrruházati termékek felhasználásával egyedi, különleges, magas minőségű táskák és kiegészítők megalkotása. Minden táska újrahasznosított bőr alapanyagból készül: vintage nadrágokból, kabátokból és szoknyákból, illetve szabászati bőrhulladékból, de olyan módon, hogy a tervezőn és a varrónőjén kívül senki nem tudná megmondani, mi volt az eredeti alapanyag. Mesterien dolgoznak. A Mimikri Design bemutatkozását a Fenntarthatodivat.hu oldalán is elolvashatjátok.
Honlap: mimikri-design.com/hu/

Azt hiszem, a Printát ma már nem kell bemutatni, hiszen nemcsak egy éve együttműködöm a márkával, de több mint tíz éve a magyar fenntartható divat egyik bástyájának számít. Az elmúlt tíz évben a legkülönbözőbb újrahasznosítási ötleteket valósították meg. Bőrkabátból bőrtáska, pólókból ruha (2011), pamutpulóverekből kardigán (2012), ágytakaróból kabát (2013), férfiingekből felsők (2014), katonai hálózsákokból kabát (2015) készült.
2021-ben a UNIQUE kollekció darabjai között találhatnak igazi különlegességeket az upcycling rajongói. A Printa alapítója, Majoros Zita az országos Reduce, Reuse and Recycle fenntartható divattervező pályázat zsűritagja.
Zitával korábban készült interjú itt, a blogon. A márkáról pedig a Fenntarthatodivat.hu oldalon még többet tudhattok meg.
Honlap: printa.hu

A régi dolgok kincset érnek – így hangzik a Secondland márka mottója. A válogatott pre-loved és vintage darabok mellett upcycled mikrokollekcióval debütáltak 2020 decemberében. Nagyon friss, izgalmas, különleges darabok készültek ruhaipari hulladékból, vintage anyagokból és szemétbe szánt ruhákból.
A márka az Instagramon elérhető.

A márka több szolgáltatást is kínál, ezek közül az egyik, hogy a régi, már nem használt ruháinkat elvihetjük hozzájuk, ahol alapanyagként újrahasznosítják. A megvalósítás folyamatában divattervező és ruhaipari szakember vesz részt.
A márka az Instagramon és a Facebookon elérhető.

A vintage ruhák szerelmeseinek nem kell bemutatni a Retrock üzletét, amely egyébként teret ad a magyar tervezők darabjainak is. A Retrock UPCYCLED kollekciója az eredeti formájukban már nem szívesen viselt daraboknak ad új életet. A patchwork szerelmesei imádni fogják.
Honlap: retrock.com

„Mint minden varrni tanuló, én is régi ruhák szétszedésével és újra összerakásával tanultam a legtöbbet. A varráson kívül azt is, mennyi anyag megy kárba egy-egy elkészült, de aztán nem hordott, vagy használatba se került ruhával. Elhatároztam, hogy nem hagyom őket eltűnni; így kezdtem régi ruhákból és lakástextilekből tervezni újakat” – írja Katona Dóri Julis, aki nemcsak varr, hanem varrni is tanít, hogy ti is meg tudjátok menteni vagy át tudjátok alakítani a ruháitokat.
Honlap: renaichance.com

Réti Éva 2012 óta elképesztő lelkesedéssel és hatalmas szívvel vezeti a Réthy Fashion márkát, amely használt farmerok begyűjtésével, újrahasznosításával, farmerjavítással és környezetvédelmi szemléletformálással foglalkozik. „Termékeinknél alapvető cél, hogy nem látszódhat rajta, hogy újrafelhasznált anyagból készült, új hatását kell keltenie” – vallja Éva. A Réthy Fashion farmergyűjtő pontjait ide kattintva találjátok.
Honlap: rethy-fashion.com


Békési Dóra 2018-ben másodmagával alapította az ohBoy márkát, ahol vicces, színes, bohém csokornyakkendők készülnek újrahasznosított alapanyagokból, régi ruhákból. Dóra Gangel Benjámin pécsi férfiszabónál tanult meg csokornyakkendőt készíteni, igazi szerelem lett számára a kiegészítő.
Honlap: ohboypecs.com

A veszprémi Old Blue is már nem használt, elnyűtt, divatjamúlt, kiszelektált farmerből készít lakberendezési kiegészítőket, táskákat, ruhákat. 2017-ben jártam náluk Veszprémben, hogy beszélgessek az Old Blue alapítójával, Plank Jánossal. Azóta változott a címük, de az irányítószám és a lelkesedés maradt. Az Old Blue farmergyűjtő pontokat itt találjátok.
Honlap: oldblue.hu

Szerencsére sosem voltunk kreativitás híján a Kárpát-medencében, ezért képtelenség is lenne valamennyi hazai upcycling alkotót felsorolni egyetlen cikkben. Azt javaslom, járjatok nyitott szemmel, keressétek azokat a művészeket, alkotókat, márkákat, amelyek a világon már jelen lévő alapanyagokat dolgoznak fel, mert ők nemcsak a jövőnk, hanem a jelenünk is.
Szponzorált tartalom. A cikk a Fenntarthatósági Témahét Reduce, Reuse and Recycle kapszulakollekció-pályázatának támogatására készült.
Legyél az elsők között, akik értesülnek a legfrissebb tartalmakról és hírekről.
A franciák újabban nem engedik kidobni az elavult ruhákat. A nuus oldal „francia luxuscikkek” alatt ír erről.
Sziasztok!
Nagyon tetszik a tevékenységetek, respect!
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe dalainkat a hulladékmegelőzésről-tudatos vásárlásról:
🎵Légtelen történet
https://youtu.be/B3y5i8LV-aQ
Számolj el 3ig https://youtu.be/jKCioiTmQc0
Count to three
https://youtu.be/MVth3lvA4z8
Nem annyira a környezetvédelemről, de annál inkább a tudatos jelenlétről és a minőségi időről szól legújabb dalom is, melynek címe ‘TEDD LE’. Ez dal az offline létre, a „nettelenségre”bátorít és ezáltal igyekszik harcolni a mai kor általános jelensége, a „virtuális bambaság” ellen 🙂 https://youtu.be/S1mYitk0148📴📵🔌💙
Köszönöm, ha neghallgatjátok és esetleg meg is osztjátok!😊
Minden jót kívánva,
Horváth Genovéva
Zseni
💚🌍💚✌️